KezdőlapBelföldItt az új kihívás - Ne nyírj füvet májusban!

Itt az új kihívás – Ne nyírj füvet májusban!

A kihívást nagyon egyszerű teljesíteni: május 1-jétől 31-éig nem kell nyírnunk a füvet.

A „Vágatlan május” kihívás arra buzdít, hogy legyünk bátran lusta kertészek, és pihentessük a fűnyírót, engedjünk teret az éledező természetnek, ezáltal segítve a beporzókat. A mozgalom 2019-ben az Egyesült Királyságban kezdett kibontakozni – írja a 24.hu.

A kihívást nagyon egyszerű teljesíteni: május 1-jétől 31-éig nem kell nyírnunk a füvet. A VIRÁGjárók, MÉHlegelők csoport öt pontban sorolta fel, milyen jótékony hatásai van annak, ha hagyjuk burjánzani a természetet:

• Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára.

• A virágjárók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk számukra, és elhagyjuk a vegyszerek használatát, akkor ez megállítható.

• A biodiverzitás, a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy menedéket magának.

• A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Locsolni sem kell annyit, nem ég ki, és több szén-dioxidot nyel el, mint az 5 cm-esnél rövidebb.

• Ha hagyjuk kibontakozni egy kicsit a természetet, csodákat láthatunk, akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre, melyekre nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében.

A változatos gyepalkotó növényzet és a sokszínű élővilág háborítatlanul létezhetett  évezredeken át, míg el nem kezdtük „rendbe tenni” ezt az élettől nyüzsgő természeti környezetet. 170 év alatt hazánk gyepterületeinek 70%-a eltűnt. Ezeken a területeken ma már gyakran lakott területek húzódnak. A régi gyepek helyén felaprózott zöld foltokban – kertjeinkben és a közterületeken – igyekszik fennmaradni az élet.

Az ember rövidre nyírt gyep iránti igénye komoly kihívás elé állítja az élővilágot, a vadméheket, a lepkéket, a madarakat és egyéb élőlényeket, ráadásul hátrányos a talajnak és a városi klímának is. Nem arról van szó, hogy minden területen derékig érő növényzetet kellene hagyni, de például a kertek, közterületek félreeső sávjaiban figyelembe vehetnénk az élővilág igényeit, segítve a biológiai sokféleség fennmaradását.

Indirekt/agroinform.hu