KezdőlapBelföldNovák Katalin több elítéltet is elnöki kegyelemben részesített a pápa látogatása miatt

Novák Katalin több elítéltet is elnöki kegyelemben részesített a pápa látogatása miatt

A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő a kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet – tette közzé a Sándor-palota csütörtökön a honlapján.

A közleményben az áll, hogy a köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.

„Nagyon köszönöm elnök asszonynak, miniszter asszonynak hogy végre megszabadítottak ettől a tehertől. Döntésüket nem lehet elválasztani attól, hogy milyen sok ember állt ki mellettünk. A köszönet jár a Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagjainak, minden közéleti szereplőnek, mindenkinek, akik kiálltak mellettünk, miden magyarnak, akik bármit is tettek értünk, támogatást adtak, imádkoztak, aláírták a szabadulásunkért indított petíciót. E nélkül nem sikerült volna” – nyilatkozta a Pestisrácoknak ügyvédjén keresztül Budaházy, miután megtudta, hogy szabadulhat.

Szerinte a pápát is köszönet illeti, mert az ő látogatása szolgáltatott okot a kegyelemre. ,,Remélem, hogy a haza szolgálatában meg tudom még hálálni” – jelentette ki.

A Hunnia perben idén márciusban született jogerős ítélet, ugyanis másfél évtizedig húzódott a tárgyalás.

Budaházy Györgyöt és társait egyebek mellett terrorcselekménnyel vádolta meg az ügyészség, amely szerint a radikális jobboldali csoportosulás 2007-2009 között merényletekkel akart félelmet kelteni Magyarországon.

A vád szerint Budaházy és T. László 2007. április 27-én a Hősök terén megalakította a Hunnia Párhuzamos Magyarország mozgalmát, ahova szakértőknek, támogatóknak, katonáknak lehetett jelentkezni. Céljuk a Gyurcsány-kormány megdöntése volt, s az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csapatot akartak létrehozni, illetve katonákat képeztek ki. A vádiratban szintén szerepelt, hogy Budaházy arra utasította az embereit, hogy Molotov-koktéllal támadják meg az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházát. 2007 decemberében Molotov-koktélt dobtak a Vörös Csepel kocsmára. 2007. októberében Budaházy MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét adta át a társainak azzal, hogy Molotov-koktélos támadással nyomást gyakoroljanak a képviselőkre, hogy azok ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt.

2007 decemberében Kóka János miniszter épülő házánál robbantottak. 2008-ban Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyen, Cegléden, Sarudon országgyűlési képviselők ingatlanjait támadták meg Molotov-koktéllal. Egy jegyiroda, egy melegbár és egy szauna is a célpontjaik között volt, csakúgy, mint Szilvásy György titokminiszter lesencefalui háza. Székesfehérvárott felrobbantottak egy ATM-automatát, amelyben 26 millió forint volt, de a trezor nem nyílt ki, így nem jutottak pénzhez.

Végül 2009 áprilisában négy országgyűlési képviselő elleni merénylet előkészületei közben elfogták őket. Ekkor futball-labdákban találtak robbanóanyagokat, amelyek olyan komoly hatásúak voltak, hogy 25 méteren belül öltek volna.

Budaházy az első perben 13 évet kapott, ám az eljárást megismételték, amelynek végén már 17 év börtönbüntetést szabott ki rá a Fővárosi Törvényszék. A jogerős ítélet ennél jóval enyhébb lett: Budaházy György esetében például a fegyházbüntetés 6 évre csökkent.

Novák Katalin tavaly decemberben a Budaházy-ügy 17 vádlottja közül hetet már elnöki kegyelemben részesített.