Ijesztgetéssel próbálnak pénzt behajtani a horvátok – van, aki fizet, van, aki nem.
A horvát tengerpart népszerűsége miatt a parkolási pótdíjak is gyakoriak az odalátogató turisták körében. De a pénzek határon átnyúló behajtása korántsem egyszerű dolog, még akkor sem, ha mindkét érintett állam uniós tag.
Az Adria tavaly is csúcsra volt járatva, a parkolóhelyek száma viszont a horvátoknál sem gyarapodott az évtizedek alatt. A problémát tovább fokozza, hogy az érintett sofőrök ritkán egyenlítik ki a számlát, és a parkolási pótdíj követelése ilyenkor jogos. De az aránytalan és üzleti titokkal „védett” járulékos díjtételek már erősen véleményesek.
A minta sok esetben hasonló: a nyaralást követő hónapokban nem történik semmi érdemleges, aztán tél közepén egyszer csak előbukkan egy ügyvédi felszólítás. Az igazán bicskanyitogató részlet nem is a büntetés összegében keresendő, hanem a körítésben, amitől a számla végül háromszoros lesz:
- pótdíj: 34 euró
- posta-és adminisztrációs költség: 35 euró
- adatszolgáltatás 125 euró.
A külföldi parkolási pótdíj nemzetközi magánjogi követelés, így egyetlen módon hajtható végre: jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően. Közjegyzői fizetési meghagyás és ügyvédi felszólítás még akkor sem elegendő hozzá, ha nagyon hivatalos formátumban szövegezik meg, nemzeti színű szalaggal átfűzve. Ezt pedig a horvát parkolótársaságok is tudják, vagyis nem véletlen, hogy a bírósághoz fordulás helyett közjegyzői és ügyvédi felszólításokkal próbálkoznak.
