A dohányzás egyértelmű rákkeltő hatásaival szemben, az alkohol daganatkeltő hatásaival kevesebben vannak tisztában.
Nem csupán a nagyivók, de az alkalmi alkoholfogyasztók is magasabb kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik egyáltalán nem isznak.
Az alkoholfogyasztást is összefüggésbe hozták már a különböző szájüregi daganatok, a májdaganat, az emlődaganat és a vastagbéldaganat kialakulásának fokozott kockázatával. Az alkoholfogyasztás mérséklése az adott személy veleszületett genetikájával szemben egy olyan, könnyen változtatható életmódbeli tényező, amely jelentősen csökkentheti a daganatkialakulás kockázatát – írja az egészségkalauz.hu.
A túlzott alkoholfogyasztás emellett számos más betegség okozója is lehet: pl. alkoholbetegség, memóriazavarok, szív- és érrendszeri problémák, gyomor-bélrendszeri betegségek, férfiaknál potenciazavarok, nők esetén a gyermek veleszületett fejlődési rendellenessége, pszichológiai és pszichiátriai problémák.
Milyen daganatokat okozhat az alkohol?
Az alkoholfogyasztás és a daganatok kialakulásának fokozott kockázata közötti kapcsolatot számos kutatás vizsgálta már szerte a világon, és egyes tanulmányok a daganatok mintegy 6 százalékának kialakulásában felelőssé teszik az alkoholfogyasztást.
A kockázatot természetesen nehéz felmérni, hiszen a genetikán kívül számos életmódbeli tényező is hozzájárul a daganatok kialakuláshoz (pl. mozgásszegény életmód, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, UV-sugárzás, stb.). Nagyon ritka, hogy egy tökéletesen egészséges életmódú ember esetén csupán az alkoholfogyasztás miatt alakul ki daganatos betegség.
Az alkoholfogyasztás az alábbi daganatok kockázatát növeli:
emlődaganat;
vastagbéldaganat;
májdaganat;
szájüregi daganatok; nyelőcsődaganat, gége- és garatrák.
Hogyan okoz az alkohol daganatot?
A szeszes italok elsősorban azokra a szövetekre fejtenek ki rákkeltő hatást, amelyekkel közvetlenül érintkeznek, ezért magasabb a kockázata pl. a szájüregi daganatoknak. Az alkohol lebontása, anyagcseréje, feldolgozása a májban történik, így ez is közvetlen érintkezésben van az alkohollal, ezért a mértéktelen fogyasztás nagyon súlyosan károsíthatja. De pontosan milyen mechanizmussal járul hozzá az alkohol a daganatképződéshez?
Az alkohol direkt módon is fokozza a daganatos betegségek kockázatát
Sejtkárosító hatás: alkoholfogyasztáskor az alkohol a szervezetben acetaldehiddé és reaktív oxigéngyökökké alakul át. Ezek az anyagok a sejteken belül különböző fontos fehérjékhez és más molekulákhoz kapcsolódva a sejtek működését vagy – ami még rosszabb – az örökítőanyagát károsítják. A DNS-károsodással bekövetkező mutációk közvetlenül felelősek lehetnek a daganatok kialakulásáért. Emellett ez a két anyag felelős a másnaposság érzéséért is.
Hormonváltozások előidézése: az alkoholfogyasztás több hormon szintjét is megváltoztatja a szervezetben, pl. emeli az ösztrogént és az inzulint. Ezek a hormonok a szervezetünk kémiai hírvivőiként működnek. Növekedési hormonnak is nevezik őket, tehát arra sarkallják a sejteket, hogy osztódjanak. Ez pedig növeli a daganatok kialakulásának kockázatát.
A szájüreg és a torok sejtjeinek irritálása: az alkohol irritálja a szájüreget, a garatot, a nyelőcsövet, így a káros anyagok (mint pl. a cigarettafüstben vagy a táplálékban lévő különböző káros anyagok) könnyebben bejutnak a sejtekbe és károsodást okozhatnak.
Rendszeres és alkalmi ivók
A daganat kialakulásának kockázatában a fogyasztási mintázat nem számít, csupán a mennyiség: minél több alkohol kerül a szervezetbe, annál magasabb a kockázat. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy ezt a mennyiséget péntek esténként fogyasztja el valaki, vagy minden este megiszik egy pohár bort.
Figyelem! A károsító hatást maga az alkohol fejti ki. Az, hogy ez milyen formában (sör, bor, édes ízű koktél, stb.) kerül a szervezetbe, teljesen mindegy. Az alkoholfogyasztás minden formában hasonló kockázattal jár.
Az alkoholfogyasztás és dohányzás együttes hatása
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás gyakran egyidejű cselekvés, különösen a rekreációs célból alkoholt fogyasztó fiatalok esetén. Együttes fogyasztásukkal azonban szinergista (egymást fokozó) módon megnő a káros hatásuk, ami a daganatkialakulás kockázatát is fokozza.
Az egyidejű alkoholfogyasztás és dohányzás az alábbiak miatt károsabb, mint a külön-külön történő fogyasztásuk:
az alkohol irritálja a szájüreg sejtjeit, így a cigarettafüstben található káros anyagok könnyebben jutnak át a sejtek membránján, majd a véráramba;
az alkoholfogyasztás befolyásolja a különböző káros anyagok lebomlását a szervezetben, így toxicitásuk változhat.
Az alkoholfogyasztás csökkentése és a dohányzás mellőzése jelentősen csökkenti számos betegség, köztük a daganatok kialakulásának kockázatát!
