Egy év alatt országos átlagban 20,1 százalékot nőttek a lakásárak. Az első negyedévben Budapesten gyorsult a drágulás, a községekben viszont csökkentek az árak.
Országos átlagban 20,1 százalékot nőttek a lakásárak az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, a magas infláció miatt azonban a reál áremelkedés mértéke jóval kisebb, 11 százalékot tett ki. Budapesten gyorsult az áremelkedés, a községekben viszont már csökkentek az árak – jelentette az MNB.
A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató MNB lakásárindex 2022 első negyedévében 4,4 százalékkal emelkedett 2021 utolsó negyedévéhez képest. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 21,6 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött. Reál értelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban az előző negyedéves 13,5 százalékról 11,0 százalékra lassult.
Az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint Budapesten 2021 és 2022 első negyedéve között nominálisan 16,1 százalékos emelkedés volt megfigyelhető a lakásárakban. Negyedéves alapon szintén emelkedtek az árak a fővárosban, mintegy 7 százalékkal. Az év/éves áremelkedés üteme is gyorsult, a tavalyi utolsó negyedévben 12,1, az idei elsőben 16,1 százalék volt.
A vidéki városokban éves alapon nominálisan jelentős mértékben, 24,8 százalékkal, negyedéves alapon pedig 8,4 százalékkal emelkedtek az árak. A lakóingatlanok áremelkedése a vidéki városokban magas szinten stagnált, év/év alapon a tavalyi utolsó negyedévben és az idei elsőben is 24,8 százalék volt.
A községekben az első negyedévben 5,4 százalékos mérséklődés volt tapasztalható a lakásárakban, és az éves nominális áremelkedés mértéke a 2021 negyedik negyedéves 23,2 százalékról 14,0 százalékra mérséklődött.
Éves szinten valamennyi régió városaiban jelentősen emelkedtek a lakásárak 2022 első negyedévében. Áremelkedésben a közép- és dél-dunántúli régió járt az élen, rendre 27,9 és 27,6 százalékkal, a nyugat-dunántúli régióban pedig 21,2 százalékkal nőttek a lakásárak. Az észak-alföldi régióban 26,9, míg a dél-alföldi régióban 22,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.
A legalacsonyabb lakásár-dinamika az észak-magyarországi régió városait jellemezte, mintegy 20,5 százalékos áremelkedéssel. Negyedéves alapon valamennyi régió városaiban 6 százalékot meghaladó lakásár-emelkedés volt mérhető. A közép-magyarországi régió esetében a tranzakciós adatok rendkívül alacsony feldolgozottsága miatt az MNB nem publikál árindexet.
A Bank360.hu szerint lakáspiacnak valószínűleg jót fog tenni, hogy a kormány két évvel meghosszabbítja a határidőt, ameddig a lakásáfa a kedvezményes 5 százalékos szinten marad, és 2023-ra megmarad a babaváró hitel és a csok is, az azonban megválaszolatlan kérdés, hogy a lakáshitel kamatok meredek emelkedése mellett a vásárlók mekkora hányada tudja majd finanszírozni a lakásvásárlást banki kölcsönből, és hogyan fog hatni ez az árakra. Júniusban már csökkent a hitelkereslet, és ennek folytatása várható a nyári hónapokban is.
Az a második negyedéves adatokból derül majd ki, hogy a még jobban felpörgő infláció és kamatok képesek lesznek-e lehűteni a lakáspiacot, vagy megmarad a jelentős reálár-emelkedés. Ezek hatása eltérő is lehet, hiszen míg az építése költségek növekedése tovább fűtheti a lakásárakat, addig a dráguló lakáshitelek csökkenthetik a keresletet – írja a Bank360.hu.
