A 2024-es év jelentős újdonságokat hoz az érettségi vizsgákban is, az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján összeállított feladatsorokat kapnak idén a diákok, ami komoly változásokat jelent a vizsgák menetében.
Több tantárgy vizsgasora módosul, új témaköröket és feladattípusokat vezetnek be. Összefoglaltuk a végzős diákok számára legfontosabb változásokat és újításokat, valamint a három kötelező érettségi vizsgatárgy -magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem- kapcsán külön-külön kikértük szakértők véleményét is. A legnagyobb változás a magyar érettséginél tapasztalható, a Magyartanárok Egyesülete szerint a tantárgy kárára – tudta meg a Pénzcentrum.
Az Oktatási Hivatal már 2021-ben közzétette azoknak a tantárgyaknak a mintafeladatsorait, amelyek idén változnak. Ilyen lesz többek között a magyar, a történelem és a matematika érettségi is. Emellett a természettudományos tárgyak, mint a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika érettségi feladatai is átalakulnak.
A magyar érettségi ment át a legnagyobb változtatásokon, 2024-től. Nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani.
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének álláspontja szerint abszolút visszalépésnek tekinthető a magyar érettségi változtatása.
„Az, hogy kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés egy hihetetlen nagy hiba. Pont az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Tehát még azt sem lehet mondani, hogy visszahoztak volna valamit korábbról, ami működött. Lehet benne például memoriter is – aminek a megtanulás mellett még csak-csak, de írásbeli visszakérdezésének hasznossága mellett már egyáltalán nem lehet érvelni” – közölte a szakértő.
Az írásbeli második része továbbra is fogalmazás feladat. Azonban a tanárok egyelőre nem tudják, hogy a műelemzés tárgya ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha ismert, akkor ez nem a tanulók kompetenciáját, hanem inkább a tanárok felkészültségét méretheti. Schiller Mariann úgy véli, ezzel még inkább elveszik az oktatói szabadság, ami az irodalom és olvasás népszerűsítésének ellehetetlenítéséhez vezethet.
„A szóbeli tételekben is nagyon meghúzták a tanárok lehetőségeit. Eddig a 20 tételből 6 volt kötelező életmű tétel, ezt 10-re emelték. A 6 is lehetetlen volt, de a 10 teljesen elképzelhetetlen. Nem fér bele a tananyagba, hogy szerzők teljes életét megtanítsuk a diákoknak és nagyon értelme sincsen – magyarázta.
Hozzátette azt is, hogy a kortárs szerzők közül szinte alig van lehetőség tanítani, holott pont ezek a művek tudnának „kapuként” szolgálni a diákoknak arra, hogy megszeressék az olvasást. Arra vonatkozóan, hogy mennyire reális, hogy 2 év alatt felkészültek a diákok erre az új érettségire a magyartanár elmondta, hogy:
„Egy mintafeladatsor került kiadásra, mindenki csak abból tud kiindulni. Többen készítettek az alapján további feladatsorokat, de azok egyáltalán nem biztos, hogy tényleg lefedik a valóságot” – magyarázta a Magyartanárok Egyesületének tagja. A pedagógus úgy véli, hogy az idei magyar érettségi nem lesz nehéz, sőt kimondottan egyszerűre számít, hogy bebizonyítsák az illetékesek, hogy a változtatás sikertörténet.
