Csak konzultáltak az uniós pénzügyminiszterek abban a négy témában, amely majd az állam- és kormányfők elé kerül december 19-én. A cseh elnök új javaslatot kért az Európai Bizottságtól a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról. Az Ukrajnának adott hitel ügyében – mivel Magyarország nem támogatta azt – pedig azt kéri az Európai Tanács, hozzanak be alternatív megoldásokat, amelyek nem járnak az egyhangúságot megkövetelő szavazással.
December 19-éig továbbra is helyben jár Magyarország, mert nem született döntés egy olyan ügyben sem, amelyben a kormány várta: sem a helyreállítási alap jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, valamint továbblökték a döntés lehetőségét a globális minimumadóról is.
Azért találkoztak a tagállami kormányok képviselői Brüsszelben, hogy ezekben a témákban, de legalább egy részükben előrelépjenek.
Ám Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter az EU soros elnöksége nevében, úgy fogalmazott, „valamennyi téma egy csomagot alkot” – jelentette ki közvetlenül a tárgyalás megkezdése előtt az hvg.hu-nak.
Azonban már az ülés kezdetén úgy döntöttek, hogy a globális minimumadót leveszik a napirendről, és hasonló döntés született az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap kapcsán is. Ahogy várható volt, a jogállamisági eljárás ügyében a tagállamok végül abban maradtak, hogy felkérik az Európai Bizottságot egy új javaslat elkészítésére.
Bár az EU pénzügyi érdekei veszélyben vannak Magyarországon, a tagállamok szerint a 7,5 milliárd eurós pénzbefagyasztás túlzó. Ugyanis szeptemberben, amikor a magyar kormány vállalta 17 feltétel teljesítését, ugyanez az összeg szerepelt a bizottsági javaslatban. Néhány kormány szerint hiába csak részben teljesítette ígéreteit a magyar kormány, ennek jelentkeznie kellene az értékelésben és a befagyasztani szánt pénz nagyságában.
Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelről szóló vita körülbelül két percig tartott. Elsőként Varga Mihály magyar pénzügyminiszter szólalt fel, aki közölte: Magyarország nem járul hozzá a közös hitelfelvételhez. Zbyněk Stanjura levezető elnök így azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzanak ki alternatív megoldásokat, amelyek nem járnak az egyhangúságot megkövetelő szavazással. „Az ambíciónk megmarad, január elején meg szeretnénk kezdeni Ukrajna támogatását – mondta Stanjura, hozzátéve, hogy olyan döntésre van szükség, amelyet 26 tagállam jóvá tud hagyni.
A kialakult helyzetben egyre valószínűbb, hogy az állam- és kormányfők jövő heti ülése elé kerül az egész csomag. A pénzügyminisztereknek erre az évre nincs már tervezett találkozója, ezért rendkívüli ülést kell összehívni, ha döntést akarnak hozni.
A helyreállítási alapok esetében még ebben az évben nemcsak dönteni kell, hanem az erre vonatkozó szerződéseket is el kell készíteni. Ellenkező esetben Magyarország végérvényesen elveszíti az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás 70 százalékát.
