A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén.
Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus: az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok.
Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.
– Megkezdődött a klímaösszeomlás – reagált közleményében a bejelentésre António Guterres ENSZ-főtitkár.
– A tudósok régóta figyelmeztetnek arra, milyen következményekkel jár a fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk. Éghajlatunk sokkal gyorsabban omlik össze annál, mint amivel meg tudunk küzdeni, szélsőséges időjárási jelenségek sújtják a bolygó minden szegletét – teszi hozzá.
A Copernicus szerint a feljegyzések kezdete óta eddig 2023 a második legmelegebb év 2016 után. A tudósok a fosszilis energiaforrások égetését teszik felelőssé a globális felmelegedésért, amelyet jelenleg súlyosbít az El Niño természetes éghajlati jelenség is. Az El Niño során a csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet, ami kihat a globális időjárás alakulására is.
A Copernicus 1940-ig visszamenőleg rendelkezik időjárási feljegyzésekkel, de Nagy-Britannia és az Egyesült Államok globális adatai egészen az 1800-as évek közepéig nyúlnak vissza. A brit és az amerikai tudományos ügynökségek várhatóan hamarosan szintén közzéteszik a maguk jelentését arról, hogy az idei nyáron milyen hőmérsékleti rekordok dőltek meg.
– Amiket most látunk – az újabb és újabb szélsőséges jelenségek, az a tény, hogy a rekordok megdőlését elősegítő feltételek tartósan fennállnak, illetve mindezeknek az emberekre és a bolygóra gyakorolt hatásai –, azok mind az éghajlat melegedésének világos következményei – emeli ki Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozási szolgálatának igazgatója – írja az MTI.
