Tízmillió jogi szakértő országa lettünk Galambos Lajcsi szerint. Amióta a múlt héten másodfokon is bűnösnek találták az áramlopási ügyben, csak úgy özönlenek hozzá a kéretlen tanácsok, ötletek, hogy mit kellene csinálnia. Pedig amire most leginkább szüksége lenne, az a nyugalom.
Nem úgy alakult a múlt heti ítélethirdetés, ahogy azt az ország trombitása remélte: nemhogy nem csökkentették az első fokon hozott 2 év 10 hónapos büntetését, de még súlyosították is azt 3 év 6 hónapra.
– Eljutott hozzám, miket beszél a hátam mögött több pályatársam és kollégám. Barátaimnak nem nevezném őket, mert már régóta nincsenek barátaim, de sokan közülük nekem köszönhetik, hogy ismert művészek, befutott sztárok lettek. A szemembe persze, egyikük sem mer mondani semmit. Mindössze egy hívott fel közülük és biztosított a támogatásáról, de éppen ezért nem szeretném az ő nevét elárulni, nehogy őt is megtalálják emiatt – kezdte Lajcsi a Blikknek, aki ezekben a vészterhes időkben leginkább egy kis nyugalomra vágyik. Már csak azért is, mert közelednek az év végi ünnepek. – A karácsony, akár akarjuk, akár nem, eljön. Mindig nyugodtan és békével a lelkemben szoktam készülődni erre az ünnepre, és nem lesz ez másképp idén sem. Volt már rosszabb karácsonyom is, mint a mostani és minden bizonnyal lesz még jobb is.”
Néhány ismerőse meghívta őt az ünnepekre magához, de a mulatós sztár senkire sem kíváncsi, csak a családjára.
– Huszonnegyedikén elmegyünk templomba, ahogy mindig is szoktunk, az állandó program ilyenkor. Természetesen fogok gyónni is, de nincs több bűnöm, mint amiket általában meg szoktam gyónni. Elárulom, hogy a Mátyás templomba szoktam járni misére is, mert sokkal kevesebben ismernek fel, szinte csak turisták vannak ott. Ott sokkal diszkrétebb, meghittebb a gyónás is. Mert bevallom: mindig van mit meggyónnom…
Számtalan kéretlen tanácsot kap ismerőstől és ismeretlentől egyaránt.
– Úgy érzem, a tízmillió szövetségi kapitány országából mára tízmillió jogi szakértő országa is lettünk. Sokan próbálnak tanácsot adni, de már meg sem hallgatom őket. Komolyan mondom, néhány ember azzal segítene a legtöbbet, ha nem keres, nem hív… Többen felvetették, hogy miért nem hagyom itt ezt az országot, ahol így bánnak velem, rengeteg helyen tárt karokkal várnának, boldogan élhetnék, de nekem eszembe sem jut külföldre menni, menekülni. Én ebben az országban értem el a sikereimet, az egzisztenciámat, a megbecsülést, amit az elmúlt hét év bizony alaposan megtépázott. Az elmúlt időszakban mindenhol a bűnösségemet lebegtették, éppen ezért ezt a megbecsülést vissza akarom és vissza is fogom szerezni! Bebizonyítom, hogy nem voltam érdemtelen mindarra, amit a közönségemtől kaptam.
Lajcsi tehát egyáltalán nem nyugodott bele abba, hogy börtönbüntetésre ítélték. Ahogy ő fogalmazott, részéről ez az ügy még nincs lezárva. És persze, közben a közönséggel sem szeretné megszakítani a kapcsolatot.
– Életem a zene és a szórakoztatás. Érkeznek sorra most is a felkérések, némelyikről úgy érzem, mintha együttérző megrendelés lenne, de nem zavar, amit tudok, elvállalom. De már csak annyit, amennyi nem megy a magánéletem rovására. A gyerekeimmel töltött időt semmilyen fellépés nem pótolhatja.
Indirekt/Blikk
