Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkiv megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján.
Mizincev szerint a bűncselekményről fénykép- és videófelvételeket készítettek az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központjának emberei, hogy ismét „a bucsai forgatókönyv szerint” próbálják meg lejáratni az orosz fegyveres erőket. A tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel.
Közölte, hogy „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok a Vinnica megyet Mohiljov-Podilszkijban a Poltavska utca 23. című iskolában erődítményt alakítottak ki, az épület alagsorában erőszakkal összeterelt civileket tartanak fogva. A luhanszki „népköztársaságban”, Liszicsanszkban ezzel szemben nőket, gyermekeket és idős embereket zavartak el a 5. számú iskolában található bombabunkerből, ahol lőszerraktárt is létesítettek.
Mizincev szerint a Harkiv megyei Szlobozsanszke faluban a „nacionalisták” az 1. számú középiskola épületében alakítottak ki erődítményt, a közelében pedig tankokat és páncélozott harckocsikat helyeztek el, a létesítményhez vezető utakat pedig aláaknázták, amiről a helyi lakosságot nem értesítették.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a kedd esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a harcászati légierő gépei 74 célpontot, köztük két harcálláspontot, húsz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint két rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt semmisítettek meg. A rakétacsapatok és tüzérségi egységek a tábornok szerint 223 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, három harcálláspontra és két lőszerraktárra mértek csapást, s ennek következtében több, mint 100 „nacionalista” életét vesztette, 19 katonai eszköz pedig üzemképtelenné vált
A beszámoló értelmében az orosz légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert és négy drónt.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 164 repülőgépet, 125 helikoptert, 798 drónt, 302 légvédelmi rakétarendszert, 2 983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 351 rakéta-sorozatvetőt, 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2796 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov ismételten kitért arra a helyzetre, amely a Kígyó-szigetnél alakult ki, s amelyet szerinte az ukrán hadvezetés PR-megfontolásokból a győzelem napjára kísérelt meg visszafoglalni. A szóvivő azt mondta, hogy délután a szigetnél újabb Bayraktar-TB2-t lőttek le, s ezzel harmincra nőtt azoknak a katonai drónoknak a száma, amelyet a „kijevi rezsim” a térségben elveszített.
Közölte, hogy újabb három holttestre bukkantak, így a szigeten hátrahagyott elesett ukrán katonák száma 27-e nőtt. Emellett az ukrán fél a szigetnél három Szu-24-es bombázót és egy Szu-27-es vadászgépet, három, deszantosokat szállító Mi-8-as és egy támogató Mi-24-es helikoptert veszített, további, a műveletben részt vevő Mi-8-ast és Mi-24-est pedig a földön, az Odessza környéki Arciz közelében. Az ukrán veszteséglistához sorolt még három, a fedélzetén tengerészgyalogosokkal elsüllyesztett Kentavr páncélozott rohamnaszádot.
