A Pentagon szerint Kína az elmúlt év során jelentősen bővítette nukleáris készleteit, és jelenleg közel 500 működőképes robbanófejjel rendelkezik. Peking 2030-ra megduplázná az arzenálját.
Bár ez a növekedés meghaladta az előrejelzéseket, Kína nukleáris robbanófejkészlete továbbra is eltörpül Oroszország és az Egyesült Államok készletei mellett – olvasható a Pentagon által kiadott éves jelentésben, amiről a BBC számolt be.
A független Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint Oroszország nukleáris arzenálja majdnem 5889 robbanófejből áll, míg az Egyesült Államoké 5244-ből. 2021-ben Kínának csupán 400 robbanófeje lehetett.
2012-es hatalomra kerülése óta, Hszi Csin-ping kínai elnök igyekszik modernizálni az ország fegyveres erőit. Azt is kijelentette, hogy Kína 2049-re „világszínvonalú hadsereggel” fog rendelkezni. A hadsereg felső vezetésében nemrégiben tisztogatott is: augusztus elején a nukleáris fegyverekért is felelős hadászati rakétaerők parancsnokát, annak helyettesét, továbbá a mellettük szolgáló politikai komisszárt is leváltotta.
Peking 2022-re valószínűleg befejezte három új rakétakilövőhely építését is, ahol legalább 300 új, interkontinentális ballisztikus rakétasilót is elhelyezhettek – ezeknek a hatótávolsága meghaladja az 5500 km-t – írják a Pentagon jelentésében.
Ezek a rakéták „lehetővé tennék a Kínai Népköztársaság számára, hogy hagyományos csapásokkal fenyegessen az USA kontinentális részén, Hawaiin és Alaszkában található célpontok ellen is” – állapította meg a jelentés. Viszont hangsúlyozta, hogy Kína „továbbra is elkötelezett az ellenséges első csapással szembeni elrettentés és az ellencsapás politikája mellett, ha az elrettentés kudarcot vall”.
A jelentés az is megtalálható, hogy Peking az elmúlt hónapokban „felerősítette a Tajvanra gyakorolt diplomáciai, politikai és katonai nyomást” és Hszi Csin-ping állítólag arra utasította a kínai védelmi erők vezetőit, hogy „2027-ig fejlesszék ki a katonai képességeket a sziget erőszakos visszafoglalására”. Szerintük a sziget destabilizálása érdekében ballisztikus rakéták sorozatos átrepülését, a légtérbe történő fokozott berepüléseket, valamint a sziget körüli hadgyakorlatok sorozatát rendelte el Kína.
Szerdán Washington azzal vádolta meg a kínai légierő pilótáit, hogy több száz manővert hajtottak végre amerikai katonai repülőgépek ellen a Csendes-óceán feletti nemzetközi légtérben. A Pentagon szerint 2021 ősze óta a kínai légierő pilótái 180 „kényszerítő és kockázatos” manővert hajtottak végre amerikai katonai repülőgépek ellen a Csendes-óceán feletti nemzetközi légtérben.
