Eddig összesen tizennégy országban mutatták ki a majomhimlő jelenlétét. A hazai infektológus szakember egyelőre kicsi esélyt lát arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt eredményez, de nem szerinte árt figyelni a vírusra.
A majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, ami aggasztó – mondta Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. A Blikk is megírta, hogy a Nyugat- és Közép-Afrikában jelen lévő betegség május elején jelent meg Európában egy olyan páciensnél, aki nem sokkal korábban Nigériából érkezett vissza. A betegség azóta Európa-szerte terjedni kezdett, és vasárnap már Bécsben is találtak egy pácienst, aki elkapta a fertőzést. Már a szomszédunkban is feltűnhetett a majomhimlő – Belgiumban komoly karantént vezettek be a fertőzötteknek
Szlávik János a Mandinernek adott interjújában hangsúlyozta: a majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba. A betegek még a lappangási fázisban utaztak haza, de hazaérkezésük után másnak nem adták át a fertőzést. Ezzel szemben a mostani páciensek közül csak egyről lehet biztosan tudni, hogy előtte járt Afrikában.
Emiatt a tudósok attól tartanak, hogy a vírus mutálódhatott, és ennek következtében gyorsabban terjedhet az emberek közt. Az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál – tette hozzá az infektológus, aki egyelőre kicsi esélyt lát arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt eredményez, de szerinte nem árt figyelni a vírusra, mivel a legtöbb országban – például a portugáloknál és a spanyoloknál – még mindig nem tudják, melyik páciens vihette be az országba a vírust.
„Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az” – hívta fel a figyelmet Szlávik.
Az infektológus főorvos azt is elárulta, hogy a majomhimlő – a feketehimlőhöz hasonlóan – egy hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, és ezt követik a tünetek (láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség). A fektehimlőhöz képest különbség, hogy ennél a betegségnél a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.
– Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású – mondta Szlávik.
Szlávik János kifejtette, hogy a vírus vélhetően apró sebeken keresztül terjed nedvekkel, nyálkahártyaérintkezéssel, vagyis szoros kontaktus kell a vírus továbbadásához, vagyis ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy tuti nem lehet elkapni.
Hozzátette azt is, hogy mivel a vírus főként a homoszexuálisok között terjed, elképzelhető, hogy szexuális úton is tovább lehet adni, de ezt még be kell bizonyítaniuk a kutatóknak. Egyre többen tartanak a majomhimlő világszerte terjedő vírusától.
Arra vonatkozóan, hogy Magyarországon mit lehet tenni a majomhimlő ellen, Szlávik János azt mondta: a bőrgyógyászoknak figyelembe kell venniük, hogy ez a betegség lehet a háttérben, ha gyanús kiütéseket észlelnek valakin. Ha pedig felmerül a betegség gyanúja, az érintetett azonnal izolálni kell otthonában, vagy – súlyos tünetek esetén – a kórházban.
Azoknak, akik Afrikába utaznak, Szlávik János azt tanácsolta: ne simogassanak ott kisállatokat, mert a fertőzést leggyakrabban tőlük lehet elkapni.
Szombatig összesen tizennégy országban mutatták ki a majomhimlő jelenlétét. Vasárnap már Görögországban és Norvégiában is felbukkantak gyanús esetek, melynek tünetei alapján valószínűsítik, hogy majomhimlő fertőzhette meg a beteget, bár a vizsgálatok egyelőre még nem erősítették meg a kórokozó jelenlétét. Szlávik János hangsúlyozta, a betegség még nem is jelent meg Magyarországon.
