Benkő László fiára, Balázsra reggelenként szakad rá a valóság, hogy édesapja nincs többé.
„Amikor apu elment, nem volt időm meggyászolni. Sorra érkeztek a tisztelői, a telefonom megállás nélkül csörgött a részvétnyilvánítások miatt. Esténként az ablakból láttam, hogy milyen sokan gyújtanak gyertyát az emlékhelyén. Közben édesanyámat is támogattam és a gyerekeimmel is foglalkoznom kellett” – mondta a Ripostnak Balázs. „Mindent megbeszéltünk, minden buliban együtt voltunk benne. Bármit megadnék, hogy itt legyen, hogy beszélgessünk vagy csak nevessünk egy jót. Nagyon furcsa ez az egész, mert bár napközben rengeteg dolgom van és elterelem a figyelmemet, éjszaka, álmomban sokszor meglátogat apu. Álmodom vele, de amikor felébredek, rám szakad a valóság és tudatosul bennem, hogy soha többé nem kérdezhetek tőle semmit.
