Ez valószínűleg nem a munkavállalási kedvnek, hanem a megélhetési válságnak köszönhető.
2010 és 2023 között a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, erre a kormány az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogram szerint büszke is, írja a hvg.hu.
„A foglalkoztatottság emelkedéshez az elmúlt években érdemben hozzájárult az idősebb korosztály foglalkoztatási rátájának növekedése” – olvasható a dokumentumban.
A V4-ek között tényleg Magyarország áll ebben a mutatóban a legjobban, a korcsoportban majdnem 280 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság. Ez 88,5 ezer fővel több dolgozó nyugdíjast jelent. A csoportban a foglalkoztatási ráta is messze Magyarországon a legmagasabb, közel 10 százalékos, míg Lengyelországban 6, Szlovákiában 4, Csehországban pedig 2 százalékos.
Ez azt jelenti, hogy itthon a 65-74 korcsoportban 100 emberből 10 dolgozik a nyugdíj mellett, tehát nem ment konkrétan nyugdíjba, csak megkapja a havi összeget, és mellette munkát vállal.
A konvergenciaprogram szerint ez a kormány érdeme, köszönhető a „munkavállalást ösztönző politikának”, a nyugdíjas személyek alkalmazása esetében fennálló járulékmentességnek, illetve a vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok járulék- és szociális hozzájárulási adómentességének. A program szerint a jövőben az idősek munkapiaci aktivitása tovább nőhet. Ez azonban valószínűleg nem a munkavállalási kedvnek, hanem a megélhetési válságnak köszönhető: itthon a nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint, és 2024 márciusában a KSH szerint 205 ezer forint volt az öregségi nyugdíjak mediánja.
