2024.02.23
Alfréd
Kezdőlap Belföld A rendőrnő, aki megmentett egy embert a halál torkából

A rendőrnő, aki megmentett egy embert a halál torkából

Mi az a szó, gondolat vagy tett, ami eltántorít egy öngyilkosságra készülő embert attól, hogy végezzen magával?

Skrinyár Józsefné, Éva 1994-ben szerelt fel rendőrnek. Meggyőződéssel mondja, hogy minden, ami azóta történt vele része annak, ahogy ő a TIK ügyleteseként dolgozik. Az első éveiben a Csepeli Rendőrkapitányság járőreként szolgált. Itt ismerte meg szerelmét, aki négy hónappal később feleségül vette őt.

Nem tartott sokáig a boldogságuk, a férje 2003-ban egy közlekedési baleset vétlen áldozataként halt meg. A kislányuk ekkor csak öt és fél éves volt. A zászlós ezek után a szülei segítségével nevelte fel a gyerekét. Közben 2001-ben a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság körözési előadója lett, az eltűntek felkutatása volt elsősorban a feladata.

– Mentálisan nagyon nehéz időszak volt ez nekem – emlékszik. – Főleg, amikor tizenkét évvel azután, hogy megkaptam ezt a munkakört, eltűnt egy 16 éves, siketnéma kamaszlány, Dominika. A kishúga abba az iskolába járt, ahol én bűnmegelőzést oktattam. Aki ezen a területen dolgozik, amúgy is szinte együtt lélegzik az eltűntek családjával. Itt azonban ez hatványozottan igaz volt. Nemcsak azért, mert ismertem Dominika testvérét, de mellette még az én gyerekem is ekkor volt 16 éves.

A rendőrök találtak kamerafelvételeket arról, ahogy a későbbi gyilkosával, egy akkor 31 éves férfival, a Duna-part felé sétált a lány. Később nem messze innen bukkantak rá Dominika holttestére. A tettest elfogták. Ezután derült ki, hogy korábban a lány járt egy fiúval, aki szakított vele. Ezt ő nagyon nehezen dolgozta fel.

Azzal az ürüggyel csalta el a vízpartra a gyilkosa, hogy segít kibékíteni a volt barátjával, akit jól ismer. A helyszínen azonban megmondta, hogy valójában ő akar járni a lánnyal. Dominika visszautasította a férfit, haza akart menni. Ő azonban megragadta a lányt, a földre rántotta, fojtogatta, majd egy téglával halálra verte a helyszínen. Másnap találták meg a holttestet.

– Engem ez az ügy nagyon megviselt. Főleg, mert akkor még nem dolgoztam fel, azt, ahogy én is egyik napról a másikra vesztettem el a férjemet – folytatja. – Eltelt pár hónap és akkor indult a Tevékenység-irányítási Központ Pest megyében. Én pedig éreztem, hogy váltanom kell. Jelentkeztem ügyeletesnek.

A rendőrnő azt mondja, az utóbbi években lelkileg erősebb lett, teljesen feldolgozta a gyászát, megtanult nyitni a környezete felé. Ez is támogatta, amikor június 10-én egy mélységesen elkeseredett férfi hívta a segélyhívót. Elmondta, hogy öngyilkos akar lenni.

– Elkezdtem vele beszélgetni. Közben szóltam az ügyeletes kollégámnak, László József zászlósnak, hogy egyből indítsanak járőrt a megadott címre – emlékszik. – Nagyon elkeseredett volt a férfi. Elmondta, hogy 43 éves, alkoholista, és emiatt elveszítette a családját. Azt is hozzátette, hogy van egy kétéves kislánya. Elkezdtem rávezetni, hogy van megoldás a számára. El kell menni a háziorvoshoz, ott el kell mondania, hogy szeretne megszabadulni a függőségétől.

Azt is mondtam neki, hogy nagyon fiatal még, nem szabad eldobnia az életét, gondoljon a gyerekére. És igen, akkor azt is hozzátettem, hogy az én lányom is kicsiként vesztette el az édesapját… Ebben a helyzetben én nem gondolkodtam, ösztönösen bármit mondtam, amiről azt éreztem, hogy kapaszkodót jelenthet a vonal másik végén lévő embernek.

Amikor a Budaörsi Rendőrkapitányság járőrei, Török Tamás őrmester, Bacsó-Sajtos Nikoletta főtörzsőrmester és Varga Tamás őrmester, Pajor Ferenc főtörzszászlós vezetésével a helyszínre értek, azonnal lekapcsolták a villanyórát és a kültéri gázcsapot. A ház elsötétült, a férfi pedig komolyan megijedt. A rendőrnő pedig rögtön megnyugtatta, hogy csak a kiküldött rendőrök kapcsolták le a villanyórát. Ők segíteni jöttek, nyugodtan engedje be őket.

– Hálát érzek a járőrök iránt, akikkel teljesen egymásra utalva dolgozunk. Ebben a helyzetben pedig szakmailag és emberileg is maximális összhangban tudtunk intézkedni. Miközben én a hívásra figyeltem, az ügyeletes kollégám adta az utasításokat a járőröknek, akik természetesen azt is megvárták, hogy a mentősök a helyszínre érjenek – teszi hozzá.

A rendőrök a kórházba is bekísérték a férfit. Nem sokkal később Skrinyár Józsefné is leadta a szolgálatot. Azt mondja, akkor már nem az járt a fejében, ami a hívás közben történt, hanem a kérdés, hogy tényleg sikerült-e férfit megmenteni? Valóban elmegy-e a háziorvoshoz, ahogy azt a telefonban ígérte neki?

Indirekt/police.hu