Hiába sikerült kifizetni a kórházi beszállítók elmaradt számláit, addigra újabb tízmilliárdos tartozás halmozódott fel a magyar egészségügyben.
A magyar kormány december utolsó napjaiban összesen mintegy 55 milliárd forintos tartozást fizetett ki az érintett beszállítóknak, a Magyar Államkincstár (MÁK) december végi adatai szerint a 2022-es évet mégis 7,5 milliárd forint tartozással zárták az intézmények. Mint kiderült azonban, ebben az összegben nincs benne az alapítványi formában működő, orvosképzéssel foglalkozó egyetemek tartozása. Közülük kettőnek, a pécsinek és a debreceninek együtt van mintegy 2,2 milliárdos adósságuk. A másik kettőről – a fővárosiról és a szegediről – nincs elérhető adat – tudta meg a Népszava.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát idézve, a lapban azt írták, az adatokból jól látszik, hogy a helyzet tarthatatlan.
Ugyanis hiába próbálja valamennyi kormányzat pusztán retorikával adósságmentes gazdálkodásra szorítani az intézményeket, többlet forrás nélkül ez már aligha megvalósítható – derítették ki.
A szakértő szerint, „ha az egészségügy költségvetésébe idén nem teszik bele az energiaárak és az egyéb inflációs költségek fedezetét, úgy a tavalyi, mintegy 60 milliárdos adósságállomány akár 80 milliárdra is nőhet”. Az elmúlt hét évben évente átlagosan 56,6 milliárddal konszolidálta a kormányzat az egészségügyet.
A költségvetés előkészítői nem figyeltek fel a kórházi beszállítók érdekeit képviselő szervezet főtitkárának intelmeire. A 2023-as költségvetési törvénytervezetben az egészségügyre fordított kiadások ugyanis a 2022 tervszámokhoz képest csak 9 százalékkal nőnek. A lap szerint ez a tavalyi, 15 százalékos inflációt sem ellentételezi. Csak emiatt az egészségügyi kiadások reálértéke hat százalékkal csökken – írták. A gyógyítás területén az infláció hatványozott, miután a betegek ellátáshoz szükséges anyagok, eszközök túlnyomó többségét a világpiacról szerzik be valutáért, azaz a forint romlása még tovább nehezítheti a rendszer működtetését.
Tavaly nagyságrendileg havonta négymilliárd forint volt az adósság növekedése, ám az emelkedő energiaárak miatt idén sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek a közfinanszírzott ellátók.
A Népszava által megkérdezett intézményvezetők becslése szerint a 2023-as évben havi 3-5 milliárddal nőhet a kórházak adóssága. Néhányan úgy vélekednek, hogy mindez csak azért ennyivel nőhet, mert a kormányzat újabb területeket, így például a műszaki-gazdasági feladatokat is központosítaná. Azaz a dologi költségek java részével a Központi Ellátási Feladatkezelő (KEF) gazdálkodna. Egy kórházi gazdasági igazgató például arról beszélt, hogy már több olyan intézmény van, amelynek a havi finanszírozása gyakorlatilag a bérek kifizetésére sem elég. Így a műtéti anyagokat, gyógyszereket, műszereket csak az eladósodás árán tudják beszerezni. Most ez a feladat kerülne át a KEF-hez, amely a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv. Szakmai irányítását a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára végzi. Tevékenységük a közbeszerzés és az ellátásüzemeltetés – írta cikkében a Népszava.
