Oszter Sándor és neje egyre több időt tölt együtt. 42 évnyi házasság után nem titkolják, újra fellángolt közöttük a régi szerelem. Évek óta külön töltötték a nyarakat, a színművész diósjenői birtokán érezte jobban magát, míg Donatella a Balatonon. A zongoraművésznő nem is csinált ebből problémát, kitűnően működött a távkapcsolat, naponta kétszer beszéltek telefonon.
– Azt vallom, az okos asszony enged, nem láncolhatja magához a párját. Nálunk most jött el az ideje, hogy vágyjunk egymás társaságára, amiből a nyarakat se hagyjuk többé ki. Nagyon közel kerültünk egymáshoz, meghittebb, érzelmesebb a kapcsolatunk, mint az elmúlt években volt. Újra szerelmes vagyok a férjembe! – jelentette ki a Blikknek Failoni Donatella. Büszke is a színművészre, hiszen főszerepet játszott az Éless-Szín Kassai polgárok című drámájában: több mint két év után állt újra színpadra a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész, nem csoda, hogy az egész családja megnézte a bemutatót.
Donatella sokat tanulta Sándorral a kőfaragó szerepét, végszavazott is férjének.
– Azt mindig tudtam, hogy fantasztikus színész, de most zseniális alakítást nyújtott, a hangja, a nézése, a gesztusai… Pedig objektív vagyok, nálam a munkában nincs szerelem, barátság, ha valami nem tetszik, megmondom – jelentette ki Oszterné, aki attól tartott, hogy a 11 éves unokájuknak túl nehéz még Márai Sándor drámája. Pedig Hunor, aki nagyon büszke a „Papára”, a székbe szegeződve nézte az előadást.
Az Oszter házaspár előadás után már együtt ment haza Diósjenőre, vasárnap este pedig az eddig kétlaki életet élő művészpár visszatért a Balatonra.
– Jólesik most Dolcsival egy kis pihenés itt, a magyar Riviérán, a tavaszt is itt töltöttük már együtt – nevet a színész, aki még több időt szeretne feleségével tölteni. Nem csoda, hiszen egy hónapja mindennap járt a próbákra.
– Dolcsi a szekrényt, fagyasztót feltöltve hagyta itt nekem, csak előrántottam egy-egy tiszta inget, egy doboz kaját esténként, és másra nem is maradt időm. Pedig gyerekkoromtól megszoktam a házimunkát, ha kell, főzök, vasalok egyébként magamra. Ehhez a veretes szövegű, nagyszerű darabhoz lélekben fel kellett emelkedni. Szerencsére ismertem több szobrászművészt, így emlékeztem, hogyan faragják a márványt, amikor a színpadon vésem a gránitkövet, még arra is koncentráltam, hogy megfelelően tartsam a szerszámokat.
A darabnak kétszer is nekirugaszkodtak, de a járvány miatt elhalasztották a bemutatót.
– Szép és nagy feladat volt, de kimerítő is. Egy hónapon keresztül megtettem a Börzsönytől Budapestig napi 160 kilométert, ami ebben a melegben embert próbáló – tette hozzá Oszter, akinek a felesége is erőt adott ebben az időszakban.
Indirekt/Blikk
