A külügyminiszteri tanácsülés után jelentkezett élő beszámolóval Szijjártó Péter Luxemburgból. Nem volt éppen vidám tájékoztatás a részéről, sok jó hírrel nem tudott szolgálni a közösségi oldalán.
A magyar külügyminiszter szerint igencsak harcias volt a hangulat a teremben. „Jellemző, hogy a béke szó egészen az utolsó felszólalóig, aki történetesen én voltam, nem hangzott el. Pedig az elmúlt időszak háborúeszkalációs hírei egyre inkább megerősítik az igényt, hogy a békéről beszéljünk. Nekünk, mint a háborús területtel szomszédos országnak az az álláspontunk, hogy mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásra lenne szükség. Ehhez viszont fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat az orosz féllel, különben a reményét is elveszítjük a békének” – kezdte Szijjártó Péter, aki elmondta azt is, hogy továbbra is Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akciója zajlik: több mint másfél millió ukrajnai menekültnek biztosítottunk már ideiglenes menedéket, miközben a déli határainkon sem enyhül a migránsnyomás.
„Továbbra is kitartunk amellett, hogy nem szállítunk fegyvert Ukrajnába, ezzel biztosítjuk a magyar emberek biztonságát, és hogy ne sodródjunk bele a háborúba. Az Európai Unió elkezdett felszabadítani 500 millió eurós támogatási csomagot azon országok számára, amelyek fegyvert adnak Ukrajnának. Immáron hatodik alkalommal szavaztuk most meg a támogatást, vagyis már 3 milliárd euró értékben kaptak pénzt azok, akik fegyvert adnak a háborúba. Ezt abból az európai békekertből adják, amelyből többek között a déli migránsválság nyomását is enyhíteni kellene. Mi kettős nyomást érzünk, hiszen keletről és délről is érkeznek a menekültek, ezért, ha nem kapjuk meg a forrásokat a déli védelemre, akkor bajban leszünk. Kijelentettem: most még megszavaztuk a hatodik csomagot, de egyáltalán nem biztos, hogy a következőt is meg fogjuk. Mi is több tízmillió euróval járulunk hozzá ehhez az alaphoz, mégis azt kell hallgatnunk Brüsszelből, hogy nem teszünk semmit Ukrajna megsegítésére.”
A külügyminiszter elmondta azt is, hogy kiképző missziót indít az EU: tagállamok területén képeznek ki ukrán katonákat. „Magyarország ezt a javaslatot sem szavazta meg, a konstruktív tartózkodás lehetőségével éltünk, vagyis nem gátoljuk meg, hogy ilyen missziót indítsanak, de nem veszünk részt benne. Nem adunk teret neki, nem veszünk részt benne és a költségeibe sem szállunk be. Semmit sem tartunk jó ötletnek, ami a háború eszkalációjához vezethet, ami Európa belekeveredésének veszélyével jár a konfliktusba.”
Szijjártó szerint egyes uniós vezetők nem hajlandóak tudomást venni a valóságról. „Nem tudom, hol élnek, amikor a szankciók sikerességéről beszélnek. A háború vége nem látszik, de az európai gazdaság már szenved. Pontosan az ellenkezője történik, mint amit a szankciók megszavazásakor ígértek nekünk, vagyis a szankciós politika kudarcot vallott. Elhangzott az is, hogy egy kilencedik szankciós csomagra is szükség lenne, amibe a nukleáris energiát is be akarják vonni, de én azonnal világossá tettem: Magyarország semmiféle ilyen szankciót nem fog támogatni.”
A miniszter kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadás döbbenetes terrorcselekmény volt. Jelenleg a Török Áramlaton keresztül kapjuk a gázt, amelyet mostantól fokozottan kell őrizni. Ha bármilyen támadás éri, azt Magyarország terrorcselekménynek minősíti, és minden olyan országot, amelynek köze van az akcióhoz, terrorista államnak fogja tekinteni. „A hazai gáztározók töltöttsége az éves felhasználás felét tudja máris fedezni, ez kimagasló adat összesítésben, hiszen az EU-s átlag 27,1 százalék. Törökország felől zavartalanul érkezik a szerződésben rögzített mennyiség.”
