A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya gyermekprostitúció kihasználása, illetve szexuális visszaélés bűntette elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást két egri férfi ellen.
A nyomozás eddigi adatai szerint az 58 éves K. F. és a 68 éves S. A. 2022 ősze óta két tizenéves fiúval többször is szexuális cselekményt végzett, amelyért anyagi ellenszolgáltatást – készpénzt, mobiltelefont, cigarettát, energiaitalt – adtak nekik.
A gyanú szerint a férfiak az együttlétekről telefonnal, illetve a lakásukban felszerelt kamerákkal videófelvételeket is készítettek.
A két férfit 2023. március 22-én reggel fogták el a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztály munkatársai, majd előállították a főkapitányságra, ahol a gyanúsítotti kihallgatásukat követően őrizetbe vették őket. A nyomozó hatóság kezdeményezte mindkét férfi letartóztatását, amelyet a bíróság az elmúlt hét végén el is rendelt.
A nyomozók a gyanúsítottak lakásaiban nagy számban foglaltak le adathordozókat, valamint kamerákat, az azon lévő felvételek elemzését folyamatosan végzik, így jelenleg nem zárható ki, hogy további fiatalok sérelmére is követtek el bűncselekményeket a férfiak – írta honlapján a rendőrség.
A gyermek elhanyagolásának, a rossz bánásmódnak, bántalmazásának jeleit – akár fizikai, érzelmi vagy szexuális jellegű – azok a szakemberek észlelhetik elsősorban, akik napi kapcsolatban vannak a gyermekkel, ismerik a családot, a gyermeket (védőnő, bölcsődei gondozó, óvónő, pedagógus, pszichológus, orvos).
A gyermekvédelmi törvény (Gyvt. 17.§.) meghatározza azon intézmények, személyek körét, akik kötelesek egyrészt jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt (gyámhatósági vagy rendőrségi) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, vagy a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Jelzőrendszeri tagok például a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a családsegítő szolgálat, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság.
A jelzés megtétele kapcsán nincs mérlegelési jogköre a veszélyeztetés, bántalmazás súlyosságát tekintve a jelzőrendszer tagjainak, a gyanú esetén is kötelesek jelzést tenni!
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Ha a szülő vagy családtag szerez tudomást, vagy észleli a gyermek bántalmazását, ilyenkor legtöbbször azonnal megteszik a feljelentést a rendőrségen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában.
A rendőrség részéről a bűnmegelőzési, áldozatvédelmi feladatokon belül kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a jelzőrendszer tagjainak együttműködésére, a jelzések megtételére és a büntetőeljárások során a sértettek jogainak, érdekeinek érvényesítésére, személyes helyzetére, a másodlagos áldozattá válás elkerülésére.
A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények, ezen belül a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában azon túl, hogy az ilyen típusú büntetőügyek soron kívüliséget élveznek, kiemelt figyelmet fordítunk a sértettek védelmére, arra, hogy a büntetőeljárás gyermekbarát legyen, a sértettek megfelelő bánásmódban részesüljenek.
A különleges bánásmódot igénylő sértetteket – jellemzően a gyermekkorú sértetteket, vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjeit – ugyanazok a nyomozók, rendszerint nők – hallgatják ki, szükség szerint biztosított a pszichológus jelenléte, valamint a különleges meghallgató szoba („gyermekmeghallgató szoba”) használata. Itt a gyermekek az életkori sajátosságaiknak megfelelő, ahhoz igazodó szobában mint speciális kihallgatóhelyiségben kerülnek meghallgatásra. A rendelkezésre álló játékokkal és egyéb eszközökkel barátságos körülmények között, jó kapcsolatot kialakítva lehet őket meghallgatni.
