A miniszterelnök kiemelte, hogy EU-val olyan harcokat kell megvívni, ami szerinte nem segíti az országunk fejlődést, valamint arról is beszélt, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében.
Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A kormányfő az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.
Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már összeszűkített, de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz – közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.
A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök a etnikai kérdések témájáról is beszélt pénteken, amely során kijelentette:
– A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében.
A kormányfő azt mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett.
Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, közös felelősségünk.
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a felhők rövid távon eloszoljanak.
Nem túlzó, ha azt mondom, hogy a Szovjetunióban jobb helyzetben voltak az ottani magyarok, mint Ukrajna államisága idején – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja.
Az RTL tudósítása szerint a miniszterelnök az Európai Unióról szólva azt mondta, hogy nem számít jelentős tényezőnek a világpolitikában, mert várhatóan Kína és az Egyesült Államok alakítja ki az új politikai kereteket. Ez szerinte krízist okoz a kontinensen, mert eddig azt hittük, hogy mi vagyunk a legszebbek, a legokosabbak és a leggazdagabbak, de ebből már csak legfeljebb az első igaz. Úgy vélte, Európában két iskola létezik, az egyik szerint vissza kell térni a korábbi megbecsültséghez, míg a másik szerint zárkózzunk be és őrizzük meg az eddigi viszonyokat.
A kormányfő úgy összegzett, hogy a világ, amely körülvesz minket, dezintegrációs állapotban van, és ami eddig stabil volt, a szétcsúszás felé tart. A folyamatnak az Európai Unió esetében nem lesz egy eposzi része, egy látványos felrobbanás vagy megszűnés, de a szétcsúszás jelei egyre többször jelentkeznek.
A 2023-as évről szólva úgy fogalmazott, hogy a már létrehozott intézményeket megtartották, de expanzióra nem volt lehetőség. A következő években ismét az erősödésé lehet szerinte a terep, ennek állítása szerint meglesz a pénzügyi fedezete is.
