Évtizedek után újra hidegháborús hangulat uralkodik a nemzetközi politikai színtéren, a világ nagyhatalmai ismét helyezkednek, összefogás és együttműködés helyett a széthúzás és ellenségeskedés felé mutatnak a történések. És ez senkinek nem lesz jó, az borítékolható.

„Nincsenek kapcsolatok Moszkva és az Európai Unió között, Brüsszel egyoldalú lépéseivel megsemmisítette őket” – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta Pekingben, miután kínai kollégájával tárgyalt. Lavrov szerint a kapcsolatokat Európa szakította meg, megsemmisítette az évek során kialakult mechanizmusokat – írja az Index.

Lavrov utalt arra, hogy Oroszország partnerei az unión belül jelenleg csak egyes országok. Nem mondta ugyan ki, de az közismert, hogy Orbán Viktor keleti nyitási politikája miatt – beleértve a keleti vakcinabeszerzéseket is – ezen partnerek között ott van Magyarország is.

Oroszország emiatt a kínai kapcsolatait erősíti majd – lengette be a külügyminiszter, hozzátéve: az Európai Unióval, mint szervezettel, nincsenek az országának kapcsolatai, és ez szerinte Brüsszel hibája. Azt is mondta, hogy mindettől függetlenül, ha Brüsszel készen áll, hogy felszámolja az akadályokat, akkor Oroszország egyenjogú partnerként hajlandó részt venni az együttműködésben.

Magas szintű kínai–orosz együttműködést sürgetett az „amerikai hegemóniával” szemben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kínai látogatása előtt nyilatkozott a kínai sajtónak videólinken keresztül. Az orosz külügyi tárca vezetője azt mondta: a nemzetközi helyzet jelentős változásokon megy keresztül, melyek során a gazdaság, pénzügy és politikai befolyás új központjai válnak egyre erősebbé. „Ezeket az objektív fejleményeket, amelyek egy valóban többpólusú és demokratikus világ kialakulásához vezetnek, hátráltatják a nyugati országok, különösképpen az Egyesült Államok” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszország és Kína elsődleges feladata a magas szintű együttműködésük megerősítése, melynek révén közösen mozdíthatják elő a többpólusú globális fejlődést és a regionális integrációt, miközben méltányos, demokratikus és stabil nemzetközi és regionális rendet biztosíthatnak.

Kína is lépett

Ezzel párhuzamosan ma bekérette a kínai külügyminisztérium az Európai Unió pekingi nagykövetét kedden, hogy hivatalos panaszt tegyen az északnyugat-kínai Hszincsiangban kifogásolt emberi jogi kérdések kapcsán kivetett brüsszeli szankciók miatt.

Csin Kang kínai külügyminiszter-helyettes közleményében felszólította az Európai Uniót, hogy „ismerje el hibái súlyosságát és orvosolja őket” – megismételve a külügyminisztérium hétfői állásfoglalását, amelyet a brüsszeli szankciókra válaszul kivetett szankciók kihirdetésekor tettek közzé.

Peking hétfő este tíz uniós tisztségviselőt és négy intézményt sújtott szankciókkal válaszul arra, hogy az unió négy kínai tisztségviselőt és egy jogi személyt szankcionált a Hszincsianggal kapcsolatos emberi jogi kérdésekre hivatkozva.

Csin Kang keddi közleményében elítélte az általa egyoldalúnak tartott szankciókat, amelyek szerinte hazugságokon és álhíreken alapszanak.

Joseph Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte Peking válaszintézkedéseit. Elmondta: Brüsszel azt szeretné, ha Kína felhagyna konfrontatív politikájával és elkötelezné magát az emberi jogokról folytatott párbeszéd mellett.

Az érem másik oldala

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket pedig állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Indirekt/Blikk