Hónapok óta erőltetett menetben araszol felfele az üzemanyagár és a szakértők, bár bizakodnak, hogy most már tényleg megállapodik, a világgazdasági, no meg a hazai folyamatok nem sok jót ígérnek. Minden szem október 1-jére és a forint árfolyamra szegeződik, mert ettől függ, hogy 700 forint fölé kúszik-e még az idén az üzemanyagok árszintje.
Megint nagyot ugrottak az üzemanyagárak, és sokakat egyre jobban kíváncsivá tesz, vajon milyen tényezők hajtják felfelé az árakat, mégis meddig tarthat a drágulás?
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon – a folyamat még május közepén indult el, az akkori mélypontokhoz képest a benzin árjegyzése 18 százalékkal került feljebb és literenként 100 forinttal drágult, a dízel pedig 24,5 százalékkal, azaz literenként 133 forinttal kerül többe szerdától ahhoz képest, amennyibe május 10-én került.
A pesszimizmus egyik fő oka, hogy a szaúdi olajtermelők, az oroszokkal egyetértésben az OPEC+ egyezség értelmében év végéig meghosszabbították kitermelésük csökkentését év végéig. A szaúdiak napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentést, az oroszok napi 300 ezer hordónyi exportot fognak vissza, s mindez árfelhajtó tényező.
Mindeközben szezonális karbantartási munkálatok kezdődtek az oroszországi finomítóknál, ami tovább csökkentheti a dízelolaj exportját és a finomított termékárak további emelkedéséhez vezethet – elemezte a helyzetet lapunk kérdésére Grád Ottó, Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.
A fentiek alapján eléggé abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy ezek az árak még egy jó ideig velünk maradhatnak, sőt akár a mostaninál még magasabb szintek is elképzelhetők – tette hozzá.
Az olajár stabilitása felé mutat ugyanakkor, hogy az eddig hatalmas keresletet támasztó Kínában mégsem olyan meggyőző, mi több belassult a gazdasági fellendülés a járvány után, ráadásul csalódást keltőek az ösztönző erőfeszítések. A kínai árvizek is hatással voltak a gazdaságra, ami tovább csökkentette az ázsiai ország keresletét. Az áremelkedésnek viszont a drágább – például amerikai – kitermelők piacra lépése a 95 dollár/hordó szint körül megálljt parancsolhat – emelt ki egy másik, immár pozitív tényezőt a szakember.
A mérleg nyelve a forint erősödése vagy éppen gyengülése lehet, ami a mostani folyamatok fényében inkább az erősödést valószínűsít. Az elkövetkező hetek árszintje is ettől függhet, de itt emlékeztetett a főtitkár arra, hogy a kormány, arra hivatkozva, hogy az üzemanyagok hazai jövedéki-adó-szintjének meghatározása EU-s követelmény, hozzá kellett igazítani az EU-szerte euróban meghatározott legalsó, engedélyezett szinthez. Tehát január 1-től az üzemanyagok jövedéki adóját literenként nettó 32,5 forinttal növelni kellett, s ezt nemrég törvényben rögzítette is. Ez az árakat bruttó 41 forinttal emelné, amihez a kormány 425 Ft/euró szinttel számolt. Mivel az EU-szabályoknak megfelelően az idén október 1-i euróárfolyam ismeretében kell ezt az adómértéket meghatározni, a mostani árfolyam-mozgásokat látva elképzelhető, hogy ez a tarifa a jelenleg érvényesnél vélhetőleg alacsonyabb szintre kerülhet. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy mindenképp meg kell várni az október 1-jét, s akkor vizsgálható felül törvényben meghatározott szint. A szakember szerint a jelenlegi árfolyam mellett felére csökkenthető lenne egyébként az EU-s adószint.
Grád Ottó úgy látja, az együttesen ható tényezők miatt az elkövetkező hetekben jelentős áremelkedés nem lesz, ezt valószínűsíti, hogy a decemberig megkötött szerződések árai is egyre alacsonyabbak. Így azt reméli, hogy az év végéig az átlagos kúttarifák nem lépik át a 700 forintot.
