Az elmúlt hónapban jelentősen lassult az élelmiszereknél tapasztalható áremelkedés.
Rég nem láthattunk ilyet: egy hónap alatt jóval kisebb lett az éves szinten tapasztalt drágulás mértéke, és bár egyes élelmiszerek egy hónap alatt is tovább drágultak, mások ára csökkent, így a kasszánál szinte nem is fizettünk többet, mint októberben – derül ki a G7 fogyasztói kosarának november végi adataiból.
A gazdasági hírmagazin majdnem három éve monitorozza az Aldi és a Lidl, két éve pedig a Penny és a Tesco árait, minden hónapban ugyanazzal a 42 termékkel és ugyanazzal a módszertannal.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a 42 termékből álló kosérért mennyit kellett fizetni tavaly és idén októberben, illetve novemberben, ha a négy bolt átlagát nézzük.
Jól látszik, hogy idén egy hónap alatt szinte nem is volt drágulás, októberben 26 103 forintot fizettünk (volna) a kasszánál, novemberben pedig 26 129 forintot, ez mindössze 26 forint különbség.
Ez azt jelenti, hogy a mérés szerint október és november között 0,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz gyakorlatilag nem volt áremelkedés, (míg egyes termékek ára nőtt, másoké csökkent).
Tavaly ugyanebben az időszakban 16 908 forintról 17 595 forintra nőtt ugyanennek a kosárnak az összköltsége, vagyis tavaly ilyenkor, az inflációs hullám felfutásának dinamikus szakaszában még egyetlen hónap alatt is 4,1 százalékos volt az áremelkedés.
Fordulat ez az inflációs folyamatokban, vagy csak átmeneti megtorpanás, esetleg ez lesz az a plató, amelyen az élelmiszer-infláció üteme hosszabban stagnálni kezd?
Erre a kérdésre a portál szerint azért lehetetlen válaszolni, mert ha megnézzük az adatok hosszabb távú alakulását, akkor azt látjuk, hogy az éves összehasonlítású áremelkedés épp egy éve, azaz 2021 novemberében lódult meg, de az üteme például 2022 január-februárban és áprilisban is átmenetileg mérséklődött. Nem példa nélküli tehát, ami most történik, a folyamatos és dinamikus drágulásban korábban is voltak hasonló megtorpanások, ám azok végül csak átmenetinek bizonyultak.
A döntő a kérdésben természetesen a hivatalos, statisztikus-szakmailag megalapozott KSH-adat lesz majd. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hivatal által mért élelmiszer-infláció a trendeket illetően egészen hasonló a G7 fogyasztói kosarának alakulásához. Vagyis nem lenne meglepő, ha a KSH novemberre vonatkozó adatai éves szinten csökkenést, októberhez képest pedig stagnáláshoz közeli értékeket mutatnának majd.
Azt, hogy a tojás és a burgonya árstopja milyen szerepet játszik a mostani számokban, egyelőre nem lehet tudni, hiszen nem ismert, hogy a boltok a tojás és a burgonya mesterségesen befagyasztott ára miatt keletkező veszteséget más termékek áremelésével egy hónap alatt tudták-e ellensúlyozni.
Az egyik véglet az, ha feltételezzük, hogy a boltok hirtelen más termékeknél olyan mértékben emeltek árat, ami árstop nélkül kisebb lett volna, ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az árstopnak nem lehetett érdemi hatása a kosarunkra, vagyis az infláció mérséklődéséhez az árstopnak lényegében nincs sok köze.
A másik véglet az, ha feltételezzük, hogy 16 nap alatt (ennyi telt csak el az árstop bevezetése és az adatfelvételünk között) a boltok még nem tudták kompenzálni a tojás+burgonya bevételkiesését. Ha novemberben is maradnak az októberi tojás- és burgonyaárak októberről novemberre 1,1 százalékos lett volna az infláció (0,1 helyett), tavaly novemberhez képest pedig 50 százalék lett volna (48,53 helyett).
Furcsa adalék egyébként, hogy a burgonya november 25-én árstopolva drágább volt, mint október 28-án még árstop nélkül, ami arra utal, hogy a boltokat adott esetben egy olyan szeptemberi átlagos burgonyaárhoz térítették vissza, amely magasabb volt, mint az októberi. (A tojásnál viszont egyből hatása lett a kormány intézkedésének, az darabonként átlagosan majdnem 30 forinttal olcsóbb lett.)
Mindenesetre a fentiek alapján az látszik, hogy a g7 kosarában a legújabb árstop havi szinten legfeljebb 1, éves szinten pedig legfeljebb 1,5 százalékpontos változást okozhatott (de valószínűleg ennél kevesebbet). Az infláció 5 százalékpontos enyhülése mögött tehát nem ez a fő ok.
