Bátran állíthatjuk, hogy már elhagytuk a telet, és hivatalosan is beköszöntött a tavasz: nemcsak a meteorológiai naptár, de az utóbbi napok időjárása is ezt igazolja.
A tavasz beköszöntével pedig együtt jár az is, hogy egyre hosszabbak a nappali, világos periódusok, míg a sötétebb esték rövidülnek. A „legsötétebb” téli napok nyolc és fél órája után immár több mint 12 órán keresztül lesz fenn a Nap. A mai napon pontosan 12 órán át, ugyanis március 20. a tavaszi napéjegyenlőség dátuma.
A bolygó hétfőn este 22 óra 26 perc és 3 másodperckor halad át a tavaszponton, és ezzel elkezdődik a csillagászati tavasz.
Az úgynevezett tavaszpont egy képzeletbeli hely a Föld pályáján; az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjában található. Ha egy hatalmas gömböt képzelünk, melynek a Föld a középpontja, és egy egyenlítőt vetítünk rá, megkapjuk az égi egyenlítő vonalát. A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört ‒ ez az ekliptika.
Az ekliptika két helyen is metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik pedig az őszpont. Ma este az előbbin fogunk átszáguldani körülbelül 107-109 ezer kilométer/órás sebességgel.
A napok világos órái egyre csak gyarapodnak majd június 21-éig, azaz a nyári napfordulóig, amikor nem kevesebb, mint 16 órát lesz fent a Nap. Onanntól ismét csökkenni kezd, és az őszi napéjegyelnőségre, szeptember 23-ra ismét 12:12-es arányra csökken, ezután pedig újra fölénybe kerül a sötétség, mely a téli napfordulón, december 22-én éri el a csúcspontját ‒ írja a 24.hu.
