Megtámadták az új katatörvényt az alkotmánybíróságon. Egy egyéni ügyvéd tett bejelentést a testülethez.
Az indítvány augusztus 2-án érkezett meg a Donáti utcába. Az alkotmányjogi panaszt egy egyéni ügyvéd fogalmazta meg, aki nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még egy hétig, augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tartanak, az indítványt a héten, augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra – írja az Index.
A lap szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a testület hamarosan napirendjére tűzi a sokakat érintő szabályozás alkotmányossági bírálata.
Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti, hogy az új katatörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni.
A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata. Álláspontja szerint az érintettekre háruló súlyos adóemelés sérti az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdését (a megalázó bánásmód tilalmát), valamint a XXX. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a »bújtatott« munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet – hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd – számolt be a lap az indítvány tartalmáról.
