Túl van a nehezén, de időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen felépüljön a betegség után Baranyi László, aki arról is mesélt, hogy fehér fény helyett valami egészen mással találkozott a legnehezebb pillanatban.
Január közepén jelentek meg hírek arról, hogy az ország nagypapája, Baranyi László is elkapta a koronavírust, rajongói és kedvelői pedig hosszú időn keresztül izgulhattak egészségéért, ám mintegy hónappal ezelőtt már fellélegezhetett ő, és a család is, hiszen hazatérhetett a kórházból.
A Família Kft egykori színésze most így elevenítette fel az elmúlt időszakot a Ripost cikkében:
„Mindenkit megvisel egy ilyen betegség, én is átéltem nehéz pillanatokat, de mindig a pozitív oldalát kell nézni a dolgoknak. Nekem rengeteg erőt adtak a körülöttem lévő emberek. Gondolok itt a családomra, imádott feleségemre, Klárikára, az orvosokra, ápolókra, és a sok aggódó barátra” – mesélte, majd kitért a diósdiakra is, akiknek külön megköszönte a támogatásokat.
„A diósdiaknak külön szeretném megköszönni azt a sok támogatást, amit kaptam, és a mai napig is kapok tőlük. Ők tartották bennem a lelket. Na meg volt egy kedves szobatársam is, János. Együtt néztük a focimeccseket hétvégén. Ő is könnyebbé tette nekem ezt a fránya betegséget.”
A Gobbi-Hilda díjjal is kitüntetett, immáron 93 éves művész még nem száz százalékos, kisebb szövődményei vannak a szervezetében lefolyó betegségnek.
„Nem vagyok százszázalékos még, inkább olyan hetvenöt… De szépen lassan gyógyulgatok. Negatív lett a tesztem, már csak apróbb szövődmények maradtak hátra. Ha mély levegőt veszek, akkor általában köhögnöm kell, de már ez is múlóban van. A kórházba kétoldali tüdőgyulladással kerültem be, aztán tüdőembólia is kialakult nálam, de helyretettek az orvosok” – árulta el, de nem felejtette el méltatni társát sem, aki mindent megtesz a minél hatékonyabb rehabilitáció érdekében férje számára.
„Most pedig sokat segít a regenerálódásban, hogy itthon vagyok, és a feleségem ellát minden földi jóval. Rám is fér, mert lecsúszott rólam pár kiló a klinikán” – tette hozzá, és az is kiderült, hogy az említett családtag már a vakcinát is megkapta a vírus ellen.
A kórházban mindezektől függetlenül voltak ijesztő pillanatai a gyógyulásának, akadt olyan perc, amikor halálközeli élménye közepette döntenie kellett, feladja-e, de mint kiderült, őt nem ilyen fából faragták:
„Én egy hétfői napon kerültem be a kórházba, akkor már tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nálam. Azon a héten csütörtökön nagyon rosszul lettem, felment a lázam, úgy éreztem, ez itt az út vége számomra. Volt egy furcsa illúzióm is, amit talán lázálomnak neveznék. Egyszer csak végigsöpört a testemen egy hideg fuvallat.A kórházi ágyam mellett lebegő, sötét, arctalan alakok jelentek meg. Kaszát is láttam a kezükben. Mondtam nekik, hogy takarodjanak innen. Úgy gondolom, hogy az a nap egy vízválasztó volt.Annak a nagy adag antibiotikumnak köszönhetem, hogy itt lehetek még” – elevenítette fel, utóbbit már a Metropolnak mesélve, akiknek azt is elmondta, hogy a Dél-Pesti kórházban sokan felismerték, sőt olyan is akadt, aki közös képet szeretett volna vele.
Indirekt/Blikk
