Pályafutása ötvenedik évét ünnepli idén Delhusa Gjon, aki nem csak új dalt írt és videóklipet forgatott, de számvetést is készített. A Blikknek nem csak a sikerekről, a zökkenőkről is őszintén mesélt.
Nika Se Perimeno, Nekem mindenem a farmerem, Rómeó és Júlia, Csavargó, Gyertyák a síron – Delhusa Gjon slágereit máig dúdolják sokan, furcsa is belegondolni, hogy bizony volt idő, amikor nem láttak fantáziát a Németországban már sztárként kezelt énekesben. Pedig Gjoni a mai napig fájó szívvel emlékszik arra a pillanatra, amikor ajtót mutattak neki a Hungarotonnál, a hanglemezkiadó popzenei főszerkesztője, Boros Lajos tanácsolta el a szakmától.
– Németországból hazatérve szerettem volna újrakezdeni a zenei pályafutásomat. Hét évig éltem kinn, ott jelent meg az első nagylemezem, ott futottam be, hisz alig kezdődött el az itthoni karrierem, már útra is keltem. Hazatérve tehát felkerestem Borost, hogy szeretnék itthon is lemezt kiadni, ám arra, amit mondott, a mai napig élénken emlékszem. Azt mondta, nem adja ki a lemezem és lehet, szakmát is kellene változtatnom, mert az ő olvasatában az én énekem nem eladható… Akkor ez annyira szíven ütött, hogy sírva jöttem ki tőle – emlékezett vissza az évtizedekkel ezelőtti történetre a Blikknek Delhusa.
A lap kereste Boros Lajost, hogy azóta rádiósként is ismertté lett zenész miként emlékszik a történtekre. Állítja, nem valami jól…
– Ha ezt mondtam, biztos, hogy viccesen tettem – mondta Boros Lajos. – Való igaz, hogy Gjoninak, bár kedveltem és kedvelem ma is, nem jelent meg akkoriban lemeze a Hungarotonnál, de egészen más rendszer működött. Sajnos a mi kezünk is meg volt kötve, volt egy keretünk, amit felhasználva minél több haszonra kellett törekednünk. Delhusa nem generált volna nagy megtérülést akkoriban, mert máshogy működtek az eladások, mint ma. Sokszor én magam sem értettem azt a rendszert.
Indirekt/Blikk
