Nem az inflációtól, hanem a recessziótól kell félni, ami a fejlett piacoknál elkerülhetetlen, ez pedig Magyarországot is komolyan sújtja majd Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter nem jósol pozitív jövőképet, úgy véli, az esetleges béke a szomszédban a régi világot már nem hozza vissza.
A miniszter szerint stabilizálódhat a jövőkép, szemben azzal, ahogy most hétről hétre kell élniük a magyaroknak. Nagy Márton a a Matthias Corvinus Collegium hallgatóinak tartott előadásban mondta el, hogy „a világ fejlett államai mesterséges recesszióba tolják magukat, és ettől a magyar gazdaság sem tudja teljesen függetleníteni magát”.
A gond szerinte azt, hogy már eleve volt egy inflációs tényező, amit a háború miatt az energetikai és a gabonaárak, valamint a huzamosabb ideig megtartott szankciók csak tetéznek. Nagy teljesen biztos abban, hogy 2023-ra recesszióba kerül a fejlett világ gazdasága.
Ez részben mesterséges folyamatot, miközben a Federal Reserve már a munkanélküliség növelését is elképzelhető célnak tartja, hogy ezzel fogja vissza az USA-ban is évtizedes rekordokra nőtt inflációt.
– Ebből a gondolkodásból adódóan már látszanak a politikai kockázatok is, lévén Magyarország elutasítja az infláció kezelésnek azt a módját, hogy a kereslet megnyirbálásával fogja vissza a költést, az importált inflációval szemben viszont kevés mozgástere van. Recesszió és recesszió között is van különbség – mondta Nagy, hozzátéve: a kamatemelésekkel a Fed recesszióba tolja a a gazdaságot, noha abból a szempontból jobb helyzetben van, hogy egy túlpénzelt, túlfűtött gazdaságot kell visszafogni.
Az EU viszont más távcsővel nézi a dolgokat, hiszen a gazdasági térség alapból más helyzetből indul a háború és a szankciók állandó sokkja miatt. „Az Európai Központi Bank közben érdekes politikát követ, hűteni igyekszik az inflációs várakozásokat, miközben nem, vagy alig emel kamatot, próbálva egyensúlyozni az eurozónán belüli gazdasági eltérések között” – világított rá a miniszter, aki szerint a piacok sokkal erősebbek, mint a jegybankok, s ha nem lépik meg az elvárható szigorítást, kikényszerítik majd.
Biztosan az lenne a legolcsóbb megfejtés, „tök jó lenne”, ha holnap véget érne az ukrajnai háború, csakhogy ott a drága módja is a válságkezelésnek: az említett mesterséges recesszió, és „sajnos ebbe az irányba haladunk” – magyarázta Nagy.
– A legfontosabb a munkahelyek megőrzése, ez lesz a legfontosabb feladat a következő egy-másfél évben – tette hozzá. Ez azért is fontos, mert ugyan a magyarok még nem tartanak ott, hogy „növekedjen a munkanélküliség, de ez is el fog jönni”.
A kormány nemrég döntötte el éppen emiatt is, hogy az árstopokat őszig fenntartja. Ez egy szükségszerű rossz, viszont akkora társadalmi kára lenne az árak elengedésének, hogy érdemes a hatósági szabályozást fenntartani.
Nagy Márton kiemelte: „A kormány továbbra, a válságos idők ellenére is fenn akarja tartani a felzárkózási pályát, amin az uniós átlagot 2-3 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést lehet elérni, javarészt a beáramló működőtőke-beruházásokkal, nem utolsó sorban pedig a nekünk járó uniós forrássokkal”. Nagy szerint utóbbiról legkésőbb az év végére megállapodás születik.
A miniszter úgy véli, hazánk felzárkózása negatív növekedés mellett is folytatódhat.
– Japánban például azért nem nő a felzárkóztatás, mert már akkora fejlettségi fokon van, ehhez képest a magyar növekedési és felzárkózási célok sokkal könnyebben megvalósíthatók. Mi most az uniós életszínvonal 76 százalékát tudjuk, 2030-ra lenne cél a 100 százalék – mondta Nagy Márton.
