Széttépik a juhokat, félő, mikor támadnak az erdei kirándulókra.
Széttépett állatok tetemei hevernek a borsodi legelőkön. Egyre fenyegetőbb a farkas garázdálkodása, de a védett állattal szemben tehetetlenek az elkeseredett gazdák. Féltik a jószágot, féltik az életüket – erről beszélt videójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.
De vajon tényleg olyan veszélyes a farkas, mint a Jókai-regényekben? Ennek jártunk most utána.
Évtizedekig egyetlen vadgazdálkodó sem észlelt hazánkban farkast, azonban az utóbbi években egyre több egyed jelent meg a Bükkben és a Zemplénben. A gazdák egy része aggódik, mi lesz így a jószágokkal, míg a szakemberek azt mondják: nincs mese, ismét meg kell tanulnunk együtt élni a farkasokkal.
Soha nem gondoltam volna, hogy Magyarországon a farkashelyzet odáig jut, hogy akár emberéletet is veszélyeztethet. A gazdálkodók panaszkodnak, okkal panaszkodnak, hisz nőnek a költségeik, a mai napig sokan ki se merték engedni a jószágaikat, takarmányozni kell őket ahelyett, hogy legelnének– magyarázta Győrffy Balázs.
– A tavalyi évben 50-60 darab borjú veszett oda. Valakinél 6-7 darab juhot téptek szét, másnak egy 1,2 millió forintot érő tenyészbikája tűnt el. Mivel a törvény tiltja, el sem riaszthatjuk az állatokat, ha feltűnnek a szarvasmarhák között. Tétlenül nézzük végig a mészárlást. Előfordultak már kisebb balesetek is, de azt az emberi tudatlanság okozta – mesélt tapasztalatairól egy telkibányai gazda, Csontos Béla.
A gazdák véleményei eltérőek. Lapunknak egy komlóskai erdész és egyben gazdálkodó, Haluska István arról beszélt: nagyon ritka, hogy az ember találkozzon a farkassal, a ragadozó ugyanis alapvetően elkerüli az embert.
– Az erdőjárások során rengeteg farkasnyomot láttam, de magát az állatot még sosem. Azzal valóban nem tudok vitatkozni, hogy az utóbbi időben egyre több haszonállatra támadnak. Ismerek egy helyi gazdát, akinek a juhai nagy részét elpusztították. Szerencsére engem nem ért támadás, pedig 300 állatot tartok. Meg akartam előzni a bajt, ezért villanypásztorokat szereltem fel, a juhokat pedig éjjel-nappal két kuvasz őrzi – mesélte István hozzátéve: a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Programjának jóvoltából kapta meg az őshonos kuvaszkölyköket, hogy azokkal védje a szabadon tartott nyájat.
A Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park korábban a következőre hívta fel a figyelmet: a hazai állandó farkas-állomány maximum 60-70 egyed, ami kifejezetten kicsinek számít. Leginkább a magányosan vadászó egyedek kerülnek konfliktusba az állattartókkal, főként akkor, ha sérülés, betegség miatt már kevésbé hatékonyak a vadak elejtésében, azaz valamiért éheznek. A farkasok azonban továbbra sem veszélyesek a turistákra, évek óta ugyanazokon az útvonalakon közlekednek.
„A farkas fokozottan védett státuszának változtatása nincs napirenden, vadászhatóvá tételét az Európai Unió szabályozása, az élőhelyvédelmi irányelv sem teszi lehetővé” – írták.
A kőszívű ember fiai című Jókai-regényből készült film emlékezetes jelenetében Baradlay Ödön és barátja menekül egy farkasfalka elől. Hiába a puska, a ragadozók elé vetett étel, a vérszomjuk csak nem akar csillapodni. A farkasok itt gyilkológépek, ami nem feltétlenül tett jót az állatok megítélésének. Eddig azonban sem nálunk, sem a környező országokban nem észlelték, hogy farkasok emberre támadtak volna.
Így viselkedjen, ha farkast lát
- Semmiképp ne kezdjünk el a farkas elől szaladni!
- Amennyiben kényelmetlen a farkas közelsége, igyekezzünk lassan, az állatot szemmel tartva, hátrálva távozni a helyszínről.
- A farkast szinte biztosan elriasztja, ha rákiabálnak vagy tapsolnak!
- Soha nem szabad üldözőbe venni a farkast, mert az védekezést, kiszámíthatatlan agressziót válthat ki.
- A fiatal állatot ne csalogassuk magunkhoz, ne etessük!
- Erdőben, vadászterületen a kutyát tartsuk pórázon.
Indirekt/Blikk
