Kihirdették az idei felsőoktatási ponthatárokat, amelyekre idén mintegy 102 ezer jelentkező volt kíváncsi.
Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.
Az ITM tájékoztatása szerint a felvételizők a ponthatárok kihirdetését több vidéki városban is figyelemmel kísérhették, például Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden.
A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt melyik képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára egy órával a felvételi ponthatárokat ismertető rendezvény előtt elmondta: 2020-hoz képest ebben az évben 10 ezer 300-zal többen – mintegy 102 ezren jelentkeztek – a felsőoktatásba. Az államtitkár nagyon jónak értékelte ezeket a számokat, hozzátéve, hogy a fiatalok szeretnének diplomát szerezni; „nőtt az oklevél és a diploma presztízse”.
A fiatalok „olyan jövőképet képzelnek maguknak, amelyben a képzettség és a minőség komoly szerepet kap” – fogalmazott az államtitkár.
Mint kifejtette, nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is, a „slágerszakok” ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományi képzések.
Bódis József beszámolt arról is, hogy az új külföldi hallgatók számáról még nincsenek pontos adatok, de összességében az elmúlt években a felsőoktatás „nemzetköziesítési programja” sikerrel járt, amelynek köszönhetően több mint 38 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon. Megjegyezte azt is, hogy az ő számukat tovább kívánják emelni.
Töretlennek nevezte népszerűségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), közölve, idén 11 090 jelentkezőt vettek fel; a legmagasabb ponthatár idén az osztatlan tanárszakon volt, a matematika-olasztanár szakra 492 ponttal lehetett bekerülni.
Alapszakra 6774, mesterszakra 2802, osztatlan szakra 1344, felsőoktatási szakképzésre 170 fiatal került be. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, 132-en pedig esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat, a gólyák túlnyomó többsége (9658 diák) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanul majd. A legtöbb hallgatót (2073-at) a Bölcsészettudományi Kar vette fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) (1455) követ.
Rekordmagas ponthatárok a Corvinuson: Két évvel a Corvinus átalakulása után a tavalyinál jóval magasabb első helyes jelentkezőszám és a felvételizők magas felvételi pontszámai is visszaigazolják az Egyetem modellváltásának eredményességét. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2021/2022-es tanévre összesen 2304 hallgatót vett fel. Alapképzésen 1592, mesterképzésen 641, osztatlan képzésen pedig 71 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. Az idén nappali alapszakra felvett hallgatók 74%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig a 85%-a tanulhat térítésmentesen, az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogram keretében. Kiugróan magas, 472 pont kellett idén a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszak ösztöndíjas helyére való bejutáshoz. Erre a szakra összesen 198 diákot vett fel az Egyetem. Mesterképzéseire idén is közel annyi hallgatót vett fel a Corvinus, mint a tavalyi évben, összesen 641 főt. A következő években cél, hogy a mesterszakok nagy részét kizárólag angol nyelven indítsa az Egyetem. Azoknál a mesterszakoknál pedig, ahol indokolt és megvalósítható, nyugat-európai mintára bevezeti a Corvinus az egy éves mesterképzést.
Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az intézmény azt tudatta csütörtökön az MTI-vel, hogy az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot. Közölték: szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent.
Azt írták, a BME kiválóságát jól jelzi, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére. Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont – tették hozzá.
A ponthatár mellett „fontos és a kiválóságot jobban jelző adat a magas átlagpontszám és vele együtt a felvettek magas száma. Az intézmény mindegyikben kiválóan teljesít” – emelték ki. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás – jegyezték meg.
Évről évre több hallgató választja a Debreceni Egyetemet, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent – közölte az egyetem oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel. Bartha Elek azt írta: 4261-en alap-, 1039-en mester-, 974-en osztatlan szakon, 684-en felsőoktatási szakképzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésben 5871-en, önköltséges finanszírozásban 1087-en tanulhatnak a szeptemberben induló félévben. A legtöbb, 1565 leendő hallgatót a gazdaságtudományi karra vették fel, ezt követi a bölcsészettudományi kar 864 felvettel, illetve az állam- és jogtudományi kar 664 diákkal – sorolta a professzor. legmagasabb pontszám, 447 az angol nyelv és kultúra tanári, illetve kémiatanár osztatlan tanárszakra kellett, ugyanennyi ponttal lehetett bejutni az informatikatanár-matematikatanár szakpárosításra, ezeket 442 ponttal a levelező tagozatos jogászképzés követi – sorolta a rektorhelyettes.
