Fontos, a magyar devizahiteleseket érintő döntés érkezhet hamarosan az Európai Unió Bíróságától. Azt vizsgálják, szabályos volt-e a magyar devizahitelek forintosítása, vagyis az a korábbi gyakorlat, ami a rengeteg ember súlyos eladósodásához vezető devizahitelezés problémáit lett volna hivatva feloldani. A forintosítás ugyan sok adós helyzetén enyhített, de még mindig rosszabb helyzetben voltak, mintha eleve forintban számolták volna a hitelüket, amikor azt felvették.
A gyakorlat tehát az volt, hogy a hitel összegét valamilyen másik devizában, például svájci frankban határozták meg a bankok, a pénzt viszont forintban utalták. A hiteltörlesztők pedig aszerint nőttek forintban, hogy miként emelkedett a hitel alapját képező deviza árfolyama. A devizahitelesek megsegítésére, mikor a helyzet végleg tarthatatlanná vált, az állam bevezette a forintosítást, vagyis az akkori hitelek összegét az MNB akkori középárfolyamán számolták újra. Ha az uniós bíróság szerint ez utóbbi rendelkezés szabálytalan volt, akkor ezt követően a hitel alapja a forint összeg lesz, (az az összeg, ami a hitel felvételekor lett volna, ha nem devizában számolják) és előfordulhat, hogy sok adós, aki már rengeteg pénzt visszafizetett a középárfolyamon, hirtelen ott találja magát, hogy már rég visszafizette a hitelét, sőt, még ő követelhet vissza pénzt a banktól.
Az uniós bíróság az érintett, C-932/19 számú ügyben dönt majd. Az ügyben eljáró ügyvéd, Marczingós László szerint Győri Ítélőtábla egy másik ügyben felvetett elvek alapján kérte az uniós bíróság állásfoglalását. Abban az ügyben a devizahitelesek az OTP-t perelték be a forintosítás miatt, az EU-s bíróság pedig kimondta, hogy akkor fogadható el, hogy a tagállami jogalkotó egy törvényi rendelkezést behelyettesít a szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe, ha azzal a fogyasztót egy különösen jelentős anyagi hátránytól kívánják megóvni – írja a Pénzcentrum.
„Az én előterjesztésem alapján a Győri Ítélőtábla úgy tette fel a kérdést, összeegyeztethető-e fogyasztóvédelmi irányelvvel az, hogy a tagállami jogalkotó meg sem kérdezi a fogyasztót egy ilyen érvénytelenségi kijavítás esetén, hogy az számára kedvező-e, megóvja-e egy jelentősebb anyagi hátránytól – vagy éppen azt idézi elő” – mondta a portálnak az ügyvéd.
Marczingós László szerint ugyanis sok esetben a fogyasztónak jobb lett volna, ha egyösszegben rendezhették volna a tartozásukat. Az uniós bíróság ugyan nem marasztalhatja el a tagállamok jogalkotóit, csak helyes értelmezést ad az adott ügyben alkalmazandó irányelvnek.
Az Európai Unió Bírósága egy romániai ügyben már kimondta: a fogyasztót megillette volna az a jog, hogy választhasson: elfogadja-e az ilyen, érvényessé nyilvánító tagállami rendelkezést (a magyarok esetében a forintosítást), vagy sem.
„Azt várom, hogy nagyjából ezzel a romániai döntéssel összhangban fognak határozni a mi ügyünkben is, hasonló érveléssel. Tehát a fogyasztónak joga lett volna eldönteni, hogy például lerakja egy összegben a tartozását az asztalra, vagy elfogadja a devizahitel-törvényben foglalt megoldást” – mondta az ügyvéd, aki szerint, ha a bíróság igazat ad neki, onnantól kimondható lesz, hogy a tartozás alapja már nem a devizában kirótt tartozás, hanem a forintban folyósított összeg, és abból kel kiszámolni a tényleges tartozást a kamatokkal egyetemben.
Ez azt is eredményezné, hogy a folyamatban lévő perekben is ki kellene számolni, hogy az adósnak mennyi pénzt kellett volna visszafizetnie, ha annak idején úgy dönt, hogy a hitele forintosítása helyett inkább egyben visszafizeti a tartozását. És ebben az esetben ezt a lehetőséget újra fel kellene nekik kínálni. Az ügyvéd szerint olyan ügyfele is van, aki már olyan sokat fizetett ki a banknak, hogy már neki járna vissza pénz.
A korábban már elvesztett perekben viszont új eljárásokat kell indítani, és a kártérítési felelősség az államot fogja terhelni, mert a magyar bíróságok ez esetben korábban uniós jogba ütköző ítéleteket hoztak.
Indirekt/Blikk
