Egy 28 európai fővárost vizsgáló kutatás szerint Budapesten az egyik legsúlyosabb a klímára és az egészségre is káros nitrogén-dioxid-szennyezési helyzet. A magyar fővárosban 2022-ben már április 25-én átlépte az éves határértéket a szennyező anyag mennyisége.
Ugyan a kibocsátott nitrogén-dioxid (NO2) mennyisége az elmúlt években csökkenni kezdett mind az EU-ban, mind a brit szigeteken, ám még így is meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határértékeit. A CREA (Centre for Research on Energy and Clean Air) által készített jelentés rámutatott, hogy az anyag koncentrációja az EU tagállam fővárosaiban – köztük Budapesten is –, valamint a szigetországok fővárosaiban is magasabb volt, mint a WHO által meghatározott limit.
A WHO levegőminőségi irányelvei szerint az NO2 koncentrációjának 24 órás átlaga nem haladhatja meg a 25 mikrogramm/köbméter értéket. Az irányelvek jogilag nem kötelezők, de az országok viszonyítási alapként használhatják a saját nemzeti terveik meghatározásához. Fontos kiemelni azonban, hogy a jelentés szerint a WHO ajánlásának való megfelelés évente 250 ezer európai ember életét mentené meg. Jelenleg évente több mint 430 ezer európai ember hal meg a magas NO2-szintek következtében, amely csaknem 60 százalékkal – 180 ezer alá – csökkenhetne az irányelvek betartásával.
De hányadik lett Budapest a listán?
Míg az északi fővárosokban, így Tallinban, Helsinkiben és Stockholmban a legalacsonyabb, Párizsban, Ljubljanában és Rómában a legmagasabbak az értékek. Mögöttük van Athén és Lisszabon, majd a hatodik helyet foglalja el Budapest. A hetedik helyet pedig egy szomszédos főváros, Bukarest szerezte meg.
A jelentést készítő CREA minden uniós fővárosra kiszámolta, hogy az adott település kibocsátása éven belül pontosan mikor éri el és haladja meg a WHO éves határértékeit: Párizs NO2-kibocsátása tavaly már március 31-én túlszárnyalta azt az értéket, amelyet a WHO szerint legfeljebb az egész év során érhetett volna el. Nem sokkal kedvezőbb a kép Ljubljanában (április 14.), Rómában (április 15.), Athénban (április 17.) és Lisszabonban (április 21.) sem. De Budapesten is sikerült már április 25-én elérni az éves határértéket – írja a portfolio.hu.
A jelentésben a kutatóközpont ajánlásokat is megfogalmaz az uniós és nemzeti szintű döntéshozók számára. Ezek között a CREA szigorúbb standardok beépítését javasolja a környezeti levegő minőségéről, valamint az ipari kibocsátásokról szóló irányelvekbe, szorgalmazza az új Euro 7-es emissziós szabvány mielőbbi bevezetését, és azt is, hogy a szabályozás reflektáljon a mérésekkel és az elbírálással kapcsolatos kritikákra, különös tekintettel a dízeles járművekre.
A légszennyezési határértékek folyamatos túllépése miatt az Európai Bizottság a tagállamok többsége ellen már számos kötelezettségszegési eljárást indított. Magyarország ellen a határértéket tartósan meghaladó szálló por (PM10) szintek, illetve a nitrogén-dioxid szintek tartós túllépése miatt is indult ilyen eljárás.
A nitrogén-oxidok kibocsátásának problémájával a magyar kormány 2021-es Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája is foglalkozik a 2050-es klímasemlegesség elérésének lehetőségeit vizsgálva, 2011 óta pedig rendelkezik a Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programjával is.
