A késések és a vágányok rossz állapota mellett más a MÁV más gondokkal is küzd: akkorra a képzett munkaerő hiánya, hogy félő, az utolsó negyedévben nem lesz, aki vezesse a vonatokat, kezelje a jegyeket, avagy éppen ellenőrizze a vagonok állapotát.
A lassú jelek miatti késések mellett a járatkimaradások is borzolhatják majd az utasok idegeit ősszel – állítja Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Számításaik szerint szeptember végére a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök közül a mozdonyvezetők, a váltókezelők és a jegyvizsgálók többsége is kimeríti nem csupán az éves munkaidőkeretét, de az új Munka Törvénykönyve és a MÁV hatályos kollektív szerződésében meghatározott, maximum 300 órás túlórakeretet is. Ezt követően – legalábbis a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében – a munkáltatónak semmilyen jogi lehetősége nincs arra, hogy további rendkívüli munkavégzést rendeljen el az alkalmazott számára. Ugyan van egy kiskapu, de ennek elfogadása teljesen a munkavállalón áll vagy bukik.
„Egyéni különmegállapodásokkal, extra díjazás fejében további száz órával növelhető a túlórakeret, de ez már teljes egészében a munkavállaló döntése. Ha a munkavállaló úgy érzi, ez már veszélyezteti az egészségét, vagy egyszerűen csak túl fáradt a további extra munkához, akkor semmi sem kényszerítheti rá. Nem véletlenül szabtak korlátot a túlórázásnak a törvényalkotó”k – fogalmazott a Népszavában az érdekvédő.
Hiába folyamatos a munkaerő-toborzás, a MÁV weboldalán már most is több tucat oldalon keresztül sorolják a nyitott pozíciókat, de a VSZ elnöke szerint a felvettek és a távozók közötti olló egyre nyílik, elsősorban azért mert nemsokára nyugdíjba megy az a generáció, amely a MÁV munkavállalóinak derékhadát adja. És ma már a megnövekedett feladatokhoz képest nem is annyira vonzó a 800 ezer forintos bruttó bér.
