Úgy tűnik, a jelentős áremelések sem tudják megmenteni a fürdőket a bezárástól.
Több telt házas napot és remek évzáró kiemelkedő forgalmat hozott számos fürdőnek az év végi, év eleji iskolai szünet és a december 22-től ugyancsak január 8-ig elrendelt országos közigazgatási szünet.
– Az igazság pillanata azonban január 9-én, hétfőn, illetve az azt követő hetekben jöhet el, ekkor ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a strandszezon előtti időszakban milyen belföldi és külföldi vendégforgalomra számíthatnak a létesítmények – fogalmazott Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára Világgazdaságnak.
Krónikus probléma, hogy a folyamatosan emelkedő költségszintet sem a nyári, sem a napokban életbe léptetett újabb, jellemzően 10-12 százalékos jegyáremelésekkel nem lehetett utolérni. A veszteségeket a korábbi évek megtakarításaiból finanszírozzák a fürdők.
Most egy tesztidőszak kezdődik a nyitva maradó fürdőkben, ahol további fokozatos áremelésekkel igyekeznek majd kipuhatolni, hogy hol van az a lélektani határ, ameddig több bevétel származik a drágább jegyek értékesítéséből, mint amennyi elúszik a csökkenő vendégszám miatt.
Az áremelési csúcsot a budapesti történelmi gyógyfürdők tartották az évindító 30 százalékos drágulással, ami azonban a fő célközönségnek számító külföldi turistákat nem riasztja el. Nyugat-Európában a mostani Budapesti 30 eurós jegyár teljesen átlagos, ráadásul a gyenge forint miatt sem érték még el a Covid előtti szintet euróban a budapesti árak.
A belföldi vendégek a kizárólag általuk vásárolható éves Zsigmondy Klubkártyával ráadásul továbbra is kedvező áron, mindössze 3500 forintért látogathatják a három történelmi gyógyfürdőt, a Széchenyit, a Gellértet és a Rudast.
A budapesti áremelési rekord a veresegyházi fürdő hét közepén bejelentett intézkedésével múlt időbe került, miután a termálvizével amúgy remekül gazdálkodó, a közintézményeit is azzal fűtő város önkormányzati fürdőjében 1400 forintról 4000 forintra ugrott a belépőjegyek ára. A Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a Covid alatt elrendelt áremelési tilalom után két lépcsőben – nyáron és év végén, év elején – végrehajtott áremelések mellé érdemes odatenni, hogy a fürdők működési költsége minimum 45 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a vendégek száma ugyanakkor még mintegy 20 százalékkal elmarad a Covid előttitől, vagyis a megemelkedett összegű kiadások töredékére elég csak a bevételnövekedés.
Bár a fürdőbezárási hullámot tavaly sikerült elkerülni, erre idén egyre kevesebb az esély, hiszen a fürdőágazat gyakorlatilag kimaradt a 30 milliárd forintos turisztikai mentőcsomagból.
Mindössze a SZÉP-kártyák zsebét összenyitó rendelet haszonélvezői lehetnek, ami fontos, de korántsem elégséges lépés. Továbbá biztosítékot sem nyújt azzal szemben, hogy az alapvető életszükségletek kielégítésére költik el inkább.
A költségcsökkentés érdekében már eddig is számos lépés történt, a nyitvatartási idő csökkentésétől a szolgáltatások időbeli korlátozásáig számos módon próbálták a víz fölött tartani magukat a fürdők. A világpiaci energiaár-csökkentések kedvező hatását ugyanis az októberrel indult gázévre és a most kezdődött áramévre kötött szerződéseikben még nem látták viszont, ráadásul ezek módosításának lehetőségei sem ismertek.
