Hiába telnek a napok, egy szemernyit sem enyhült Kis Grófo fájdalma.
Kozák László Grófo, az autentikus cigány zene királya december harmadikán hunyt el koronavírus fertőzésben. A betegséget több családtag is elkapta akkor, de míg a fiatalok felépültek, addig a családfő sajnos elvesztette a harcot. Halála váratlan volt, Kis Grófóék napokig önkívületi állapotban voltak a fájdalomtól.
– Mindennap nehéz, ólomlábakon múlik az idő. A karácsony és a szilveszter egyébként is jeles ünnep számunkra, apám nélkül így különösen fájdalmas napokon vagyunk túl – mondta a Borsnak Kis Grófo, aki a temetés óta először szólalt meg.
Még nem ocsúdtunk fel a sokkból, még mindig mardossa a szívünket a bánat. Hiába mondják, hogy majd idővel jobb lesz, tudom, hogy ennek így kellene lennie, de ezt ebben a percben még nem tudom elhinni, elfogadni, felfogni. Talán majd enyhül kicsit, de elmúlni sosem fog – tette hozzá a fiatal muzsikus, majd így folytatta: – Bízom benne, hogy ha majd jön a tavasz, és talán újra dolgozhatunk, az eltereli majd valamennyire a figyelmemet a gyászról. A munkába akarok temetkezni. Az öcsémmel, Pistivel az a legfontosabb számunkra, hogy az édesapánk örökségét tovább vigyük. Azt mondogatjuk egymásnak, hogy erősnek kell lennünk, és el kell végeznünk azt a munkát, amit apánk vár tőlünk. Az ő útján megyek tovább, az ő emlékét ápolom. Méltón szeretnénk képviselni őt, folytatni azt, amit elkezdett. Tudom, hogy ő is ezt szeretné, ezt várja a fiaitól.