A kisbolygók elnevezése régi hagyomány, és eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének.
Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról, írja a csillagaszat.hu. A Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna által 2002. január 11-én felfedezett 2002 AR204 kisbolygó mostantól „Karikókatalin” névre hallgat, és a nagyjából 1,5 km átmérőjű kisbolygó a főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot.
Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült Államokban élő, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kitört Covid19 járvánnyal szembeni gyors fellépést. Drew Weissmannal együtt 2005-ben kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak.
A kisbolygók elnevezése régi hagyomány, és eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. A név az élet szinte minden területéről kikerülhet, csak a politikusokra és katonákra van százéves moratórium.
Indirekt/hvg.hu
