A NASA szerint október 5-én érte el csúcsméretét az ózonlyuk: több mint 26,4 millió négyzetkilométer – nagyobb, mint Észak-Amerika –, ami 2015 óta a legnagyobb méret.
A tudósok szerint a déli sarkvidékek felett a szokásosnál hűvösebb a hőmérséklet, emiatt jók a körülmények az ózonpusztító klórvegyületek számára. Bár ez a szám riasztó lehet, azért bizakodhatunk – olvasható az AP cikkében.
– Az általános tendencia javulást mutat. Idén egy kicsit rosszabb a helyzet, mert kicsit hidegebb volt – mondta Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központ vezető földtudósa, aki az ózonréteg pusztulását követi nyomon. – Minden adat azt mutatja, hogy az ózonréteg javulóban van.
Susan Solomon, az MIT kutatója szerint azonban félrevezető lehet az ózonlyuk maximális mérete, különösen ebben a hónapban. Azzal indokolta, hogy szeptemberben az ózonmennyiség csökkenése általában később kezdődik, tovább tart a csúcs elérése, az ózonlyuk pedig jellemzően sekélyebb. Ez a hónap kulcsfontosságú az ózonréteg helyreállításának vizsgálatakor. Ugyanakkor, mivel ez a harmadik egymást követő év, amikor az ózonlyuk több mint 24,8 millió négyzetkilométer nagyságú, Solomon nagyon szokatlannak és külön tanulmányozásra érdemesnek nevezte.
Newman elmagyarázta, hogy a hideg időjárás felhőket hoz létre, amelyek felszabadítják a vegyi anyagokat. Minél hidegebb van, annál több a felhő, annál nagyobb az ózonlyuk.
– A klímaváltozással kapcsolatban sokat emlegetett szén, az olaj és a földgáz elégetéséből származó vegyületek melegítik a Föld felszínét, de a sztratoszféra felső részében egyre hűvösebb lesz – mondta Newman, hozzátéve: az ózonlyuk ugyan valamivel lejjebb van, mint az a régió, amelyről úgy gondolják, hogy az éghajlatváltozás miatt lehűl, a helyzet azért nem szerencsés.
– Az, hogy a sztratoszféra az éghajlatváltozás miatti lehűlés jeleit mutatja, aggodalomra ad okot – erről már Martyn Chipperfield, a Leedsi Egyetem légkörkutatója beszélt.
Évtizedekkel ezelőtt a légkörkutatók észrevették, hogy a klór és a bróm mennyisége növekszik a légkörben, amely hatalmas terméskárokat, élelmiszerhiányt és a bőrrák hatalmas mértékű növekedését eredményezheti, ha nem teszünk valamit. 1987-ben, a világszinten elfogadott Montreali Jegyzőkönyvben betiltották az ózonromboló vegyi anyagokat. Ezt gyakran környezetvédelmi sikertörténetként üdvözlik.
Az ózonréteg helyreállítása egy lassú folyamat, mivel az egyik fő romboló vegyi anyag, a CFC11 évtizedekig a légkörben maradhat – mondta Newman. A tanulmányok azt is mutatják, hogy a levegőbe kerülő CFC11 szintje néhány évvel ezelőtt emelkedett, ezt a tudósok a kínai gyárakra gyanakodtak.
Newman szerint a klór szintje közel 30%-kal csökkent a 20 évvel ezelőtti csúcsértékhez képest. Ha ezek a hűvös hőmérsékletek a 2000-es klórszintek mellett következtek volna be, akkor most egy sokkal nagyobb lyuk lenne, és sokkal nagyobb bajban lennénk.
