Három éve Kása András egy komoly sérülés miatt esett ki az Exatlon Hungary versenyéből, a hazautazás után ráadásul hónapokig tartó kálvária is várt rá. A legyengült lábát sorra érték a sérülések, így végül meg kellett műteni. András két és fél éve szinte lábra sem tudott állni, de most újra bizonyítani akar, sőt, a végső győzelemre vágyik.
– A kitartásomnak és az akaraterőmnek köszönhetően sikerült, mert nagyon meg akartam gyógyulni. Mostanra eljutottam oda, hogy hivatalosan terepfutó lettem két egyesületben is, évi háromszor-négyszer versenyzek, aranyérmet is szereztem nemrég. Úgy zártam a versenyévet, hogy elhoztam a kupát, és szeretném így is kezdeni, csak kintről, Dominikáról szeretnék egyet hazahozni – jelentette ki a 44 éves versenyző, akinek a versenyben a combja sérült meg, és mivel a fájdalmak miatt teljesen máshogy terhelte a lábát, sorra jött a többi baleset, először bokaszalag-szakadás, majd térdsérülés.
– A végső az volt, amikor sportolás közben úgy kiment a térdem, hogy megsérült a csont is és, amelyből lett egy csúnya csonthártyagyulladás. Ezt kellett megműteni, de a munka csak ez után kezdődött. Nagyon legyengült a lábam, és bevallom, nem is tudtam annyi erőt visszaépíteni bele, mint húszéves koromban. Most körülbelül nyolcvanszázalékos a lábam, de azért terhelem, 15-20 kilométereket lefutok, 150-200 kilométert lebiciklizem vele fájdalom nélkül – büszkélkedett Kása, akit támogat a családja, de a kedvese nem fogadta kitörő örömmel, hogy újra indul az Exatlon versenyében.
– Nem láttam, de szerintem leült és sírt, de aztán összekapta magát, azóta pedig annyi energiát és szeretet kapok tőle is, mintha már megnyertem volna az Exatlon All Start.
