A 60. születésnapját ünnepelte Kerekes József. Pontosabban nem igazán ünnepelte, mert a Jászai Mari-díjas színésznek nem volt érkezése erre.
– Munkával ünnepelek. Szombaton mutatjuk be az Adáshiba című darabot, amelynek csütörtökön van a főpróbája, így a napomat a színházban töltöm. Persze, a kicsi gyerekeim és a feleségem reggel, indulás előtt már köszöntöttek, de mivel ez a jeles nap most a hét közepére esik, így nagy ünneplés nem lesz – mondta a Blikknek Kerekes József.
Persze, azért sem a család, sem a barátok nem feledkeztek meg a kerek évfordulóról.
– Szerencsés vagyok, mert sokan hívtak, írtak, így a köszöntés nem maradt el, ahogyan a családi ünneplés sem, csak nem a napján, hanem vasárnap ülünk majd össze – újságolta a színész. – Eszünk egy jót, beszélgetünk, és bár nem számítok ajándékra, valamivel biztosan meglepnek majd a szeretteim – tette hozzá.
A hatvan év már olyan kor, amely nem csak a nőknek okoz álmatlan éjszakákat: a színész sem fogadja kitörő örömmel.
– Hagyjuk is! Furcsa, ha kimondom vagy leírom, mert ez nem kicsi szám, főleg, hogy lélekben egyáltalán nem érzem magam ennyinek. Csak azon látom az idő múlását, hogy a gyerekeim felcseperednek, és akik régen a szinkronban gyerekként álltak mellettem, már családosak. És egyre több a halottunk…
Bár komoly fogadalmakat nem tett, nem adja meg magát az időnek.
– Azért a test néha már jelez, ez alól én sem vagyok kivétel. Sajnos, az egész életem úgy telt el, hogy nem sportoltam, és azt hiszem, ez már így is marad. Talán vénségemre egyetlen dolgot kipróbálnék még: ez pedig a jóga. Azt hiszem, nagyon tetszene nekem, és tehetnék vele azért, hogy megőrizzem az egészségemet.
Indirekt/Blikk
