Alig két hete hatalmas volt az ijedség, hiszen Lukács Sándor még nem tudhatta, használ-e a gyógyszeres kezelés vagy sokkolás, esetleg műtét szükséges ahhoz, hogy a szíve ismét egyenletesen dobogjon.
Úgy tűnik, fellélegezhet a színészlegenda, akinek a szíve jól reagált a gyógyszeres kezelésre, úgy tűnik, nem lesz szükség arra, hogy sokkolják vagy megműtsék a szívét.
– Rengeteg gyógyszert szedek, a feleségem szortírozza a pirulákat, nehogy kimaradjon egy szem. Még nem vagyok a régi, de már sokkal jobban érzem magam, és köszönöm mindenkinek, aki aggódott értem, jelentem, gyógyulok – mesélt a Blikknek állapotáról a 76 éves színművész.
Mint arról korábban már beszámoltunk, október végén fáradékonyságra panaszkodva ment be a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a kórházba, ahonnan azonban már haza sem engedték. Kiderült, súlyos szívritmuszavarral küzd, ami mindenképpen orvosi kezelést igényel.
– Nem kockáztattam, hiszen éreztem, hogy valami nem stimmel. Napok óta fáradékony voltam, teniszezés közben pedig egyszer csak azt vettem észre, hogy nem mozdulok a labdáért. Nem is halogattam sokáig a dolgot, bementem a kórházba, ahonnan már nem is engedtek haza – mondta akkor a Blikknek a 76 éves színművész, aki azt is elárulta, ha a gyógyszeres kezelés nem használ, sokkolással próbálják majd újraindítani a szívét, de akár műtétre is szükség lehet.
– Imádkozom, hogy elkerüljem a műtétet, mert a másik megoldás, amit Merkely doktor úr javasolt, mégiscsak kevésbé drasztikus beavatkozás. Egy úgynevezett kiütéssel helyre lehet állítani a szívritmuszavaromat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy defibrillátorral kiütik a szívem, ami szintén nem hangzik túl jól, de még mindig kevésbé félelmetes eljárás, mint a műtét – fogalmazott kórházba kerülése után néhány nappal Lukács Sándor. Szerencsére azonban a rendszeresen sportoló színész szíve jól reagált a gyógyszerekre. – November végén mondják majd ki hivatalosan, hogy elég a gyógyszeres kezelés, addig is minden héten járok Merkely Béla professzorhoz kontrollra. Eddig minden rendben volt, hála istennek. A doktor úr türelemre intett, de most úgy tűnik, decemberben már színpadra is állhatok.
Addig azonban a színművésznek minden erejével a gyógyulásra kell koncentrálnia, és igyekszik betartani az orvos összes utasítását is.
– Kényelmes sétákkal erősítem magam, mivel közel lakunk a Vérmezőhöz, ott szoktam egy kicsit mozogni. Igaz, az idő most nem a legkedvezőbb, de a friss levegőre és a mozgásra szükségem van a gyógyuláshoz. A legutóbbi vizsgálaton az EKG-n már nem láttak szívritmuszavarra utaló jeleket, és remélem, hogy ez így is marad – tette hozzá bizakodva Lukács Sándor.
