Egyetlen futamon meg lehet keresni egy lottónyereményt, cserébe ló és lovasa is szó szerint belehalhat a nagy hajtásba. Belesünk a lóversenyek kulisszái mögé!
A lóverseny nem új dolog, az ókorig visszavezethető a múltja, legkésőbb a 17. századig az európai jelenje. Ráadásul megvannak a maga hazai tradíciói, ráadásul afféle nemzetegyesítő jelleggel – nem véletlenül jegyezte meg nemrég egy neves forgatókönyvíró, Köbli Norbert, hogy az egyetlen nagy történelmi film, aminél sikerült megegyezni a főszereplő személyében, az a Kincsem volt, és egy lóról szólt. A klasszikusok kedvelőinek meg ott van a Sose’ halunk meg! Koltai Róberttel, aki fogadóként mindenáron nyerni akar a paripákon, de utoléri a tragikus vég mindeközben. A Kincsem Parkot azóta szépen felújították, ha nem lenne COVID-járvány, és személyes fogadás helyett az online világban két kattintással megtudhatjuk akár azt is, hogy mi az a trixie fogadás. Lovas nemzet vagyunk, ez eddig szép, legkésőbb 1827 óta, amikor Széchenyi István meghonosította a versenyformát, és vidéki bugrisok lóeladási erőfitogtatásából úri sporttá lépett elő, s vele együtt mindenféle olyan bónuszok, mint a lelátó, és még sok más kellék is megjelent. Az ember és állat védelme azonban nem tartott lépést például a kényelmi intézkedésekkel.
Állatvédők szörnyű titkokat tártak fel: az még hagyján, hogy, mint számos versenysportban, a lóversenyeknél is rengeteg a sérülés. A National Geographic hosszasan értekezett egyszer arról, hogy csak az Egyesült Államokban évi többszáz versenyló hal a pályákon a sérülések miatt, de gyakrabban már a futam után. A PETA állatvédő szervezet szerint ráadásul még be is drogozzák az állatokat, hogy jobban menjen a verseny, sőt volt olyan eset is, hogy leitatták pezsgővel a győztes állatot. A világhű olaszországi Palio lóversenynél olasz civilek úgy számoltak, 1970 és 2007 között 48 ló halt meg a versenyek közben, vagy egy-egy ott szerzett sérülés után – felmerült a verseny betiltása is. Nagy melegben sem szabad futtatni a lovakat, mert az az állat ellensége; éppen a Kincsem Parkban volt óriási hazai felzúdulás még 2017. augusztus elején, mert szerintük kánikulában futtatják az állatokat – ehelyett kiderül, hogy ezt csak este, hűvösebben tervezik a Parkban, így okafogyottá vált a tiltakozás.
A zsokékra is egyre nagyobb figyelem irányul. A törvényszerűen apró termetű emberek kőkemény fizikai igénybevételnek vannak kitéve, ami roppantmód megviseli őket. Egy oxfordi kutatás szerint a lovasok a bukásoknál nagy sebességgel agyrázkódást kapnak, ami károsítja az agyukat, ráadásul az állandó versenyek miatt feszültek, így két és félszer nagyobb a valószínűsége, hogy szorongás, depresszió gyötri őket, mint az átlagot. Tavaly két tragédiát is kiváltott mindez, az epsomi derby korábbi bajnokát, a 54 éves Michael Currant, nem sokkal később pedig a Nemzeti Nagydíjon is diadalmas, 34 éves Liam Treadwell helyzete. Kevin Tobin ír zsoké, aki szintén megkísérelt már többször öngyilkosságot, elmondja: óriási a teher a zsokékon és lovakon egyaránt, hiszen mindig a lovast hibáztatják a rossz eredményért.
(X)
