Putyin elnök a – négy, részben háborúban álló – szakadár terület csatlakozásának aláírását követően beszédet intéz a nemzethez. A Kreml zsúfolásig megtelt Szent György termében szenátorok, képviselők, vezető tisztviselők, a legnagyobb médiumok vezetői, neves üzletemberek és mások gyűltek össze.
Az orosz elnök összegezte a népszavazások eredményeit, beszélt az Ukrajna ellen február 24-én megkezdett háború, az úgynevezett „különleges művelet” jövőjéről, valamit azokról a lépésekről, amelyekkel szorosabbra fűzik az egyébként jelenleg is harcok dúlta területek kapcsolatát az Orosz Föderációhoz.
Bár a Putyin pártja, az Egységes Oroszország jelentős többséggel rendelkezik a duma mindkét házában, az elnök – a rend kedvéért – ünnepélyesen felkérte a szenátorokat, képviselőket és alkotmánybírákat a szerződések ratifikálására, hiszen az orosz alkotmány szerint új területeket csak a parlament mindkét házának és az Alkotmánybíróságnak a támogatásával lehet csak felvenni az Orosz Föderációba.
A negyedórás késéssel kezdődött ünnepi ceremónián az elnök beszédében fontos győzelemként említette a négy szakadár terület elcsatolását, amelyet a referendumok eredménye igazolt vissza, s amelyet most az elnöki rendelettel terjesztett be a Duma elé.
A színpadon az orosz zászló mellett a négy szakadár terület zászlaja is megtalálható.
Putyin felszólította Kijevet arra, hogy azonnali hatállyal szüntessék be az érintett megyékben folytatott katonai műveleteket, és üljenek tárgyalóasztalhoz Moszkvával.
Hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen út a békéhez. „Minden eszközt hajlandóak vagyunk bevetni a népünk védelme érdekében. Újraépítjük az Ukrajna által lerombolt infrastrukúrát.”- jelentette ki.
Az orosz elnök szerint a nyugat, – s ebben élenjár az Egyesült Államok – minden adandó alkalommal megkísérelte letaszítani Oroszországot a történelemben kiérdemelt helyéről, és az ukrajnai konfliktus ezen kísérletek egyike.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok erőltette szankciók vezettek oda, hogy az angolszász országok a terrorizmus eszközeit felhasználva felrobbantsák az Északi Áramlat vezetékeit.
A sors különös fintora, hogy a beszéd idején kerítette be Limannál az ott állomásozó orosz erőket az ukrán hadsereg, ami újabb ukrán előrelépést jelenthet, hiszen az őszi hadjárat idején a város elfoglalásáért és Szeverodonyeckért hosszú hetekig folyt öldöklő harc – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton orosz-szakértő, aki kiemelte, hogy az annexió lényegében kijelölte a háborús célokat és a műveletek irányát. Nevezetesen, hogy ezeket a területeket – Putyin elképzelései szerint – el kell foglalnia az orosz hadseregnek.
Közvetve ez azt is jelenti, hogy a tárgyalásos rendezést teljesen elvetette az elnök, hiszen az elcsatolás ultimátumként fogható fel – emelte ki a a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton arra is kitért, hogy a sorkatonai behívások elrendelése nem valószínűsíti a taktikai nukleáris fegyverek bevetését. Az elnök abban bízik, hogy az eddigi katonai kudarcok után az számbeliségben is megmutatkozó erőfölény és a hagyományos hadviselés eredményes lesz.
