Óriási a kockázat a zaporizzsjai atomerőműben történő események miatt, az elmúlt órákban öt lövedék is az erőmű területén csapódott be, orosz katonák és hadfelszerelések vannak a legnagyobb európai atomerőműben, amely a héten már egyszer le is szakadt a villamos hálózatról. Most az is kiderült, a blokkokat védő betonkupolák megvédik a reaktorokat egy véletlenül lezuhanó repülőtől, de egy hdsereg, ha akarja, el tudja pusztítani.
Aszódi Attila korábbi kormánybiztos, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára azt mondja a reaktorok védelmét elsődlegesen a nyolcvanas években épült, 1,2 méter vastag vasbeton kupola látja el. Nem arra méretezték, hogy rakétákkal, ágyúkkal lőjék, ha egy hadsereg akar, akkor tud komoly bajt okozni, háborús támadástól nem véd meg a betonkupola. Egy vadászgép, ha véletlenül rázuhan, vagy egy ágyúval egyszer rálőnek, azt még nagyrészt igen, de összehangolt támadás esetén nem ér sokat.
Az atomerőműveket az adott ország légvédelme védi, vannak benne falak, technikai eszközök és őrség. Ez általában elég. Háború esetén azonban nem – mondta a szakember. Ilyen esetben legfeljebb a nemzetközi egyezmények védik az erőművet, de ebben az esetben ezeket az egyezményeket felrúgták.
Az Index kérdésére válaszolva Aszódi azt mondta, nem tudni kik, ugyanis az oroszok és ukránok egymásra mutogatnak, független vizsgálóbizottság nem mehetett be az erőműbe, így akár mindkét oldal felelőssége is lehet, hogy az utóbbi hetekben tüzérségi és drónos támadások érik az erőművet.
Aszódi Attila szerint az azonban tény, hogy az erőműben orosz katonák vannak, orosz kézen van, és orosz műszaki szakembereket is vittek oda magukkal. Körülbelül 500 orosz katona tartja megszállva az erőművet, tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket is vittek oda. Ott vannak a Roszatom szakemberei, akik beszámoltatják az ukrán személyzetet, tehát az oroszok tartják ellenőrzésük alatt az erőművet.
Ha az erőmű területén lévő katonai eszközök miatt robbanás következik be, az olyan károsodást okoz, amire nem méretezték az erőművet. ugyanilyen veszélye van annak, ha kívülről lövik az üzemet.
„Bárki lövi is a létesítményt, ezek a támadások nagyon komoly kockázatot jelentenek – mondta a szakember, hozzátéve, hogy igazából nem tudni, hogy az ukránok, vagy az oroszok tüzérsége lövi.
Jogilag az ukránok felelnek az erőműért, de mivel ott vannak az oroszok, mi történik, ha valaki hibázik, vagy bekattan, esetleg szándékos szabotázst követ el? – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint most nem a nemzetközi szabályok szerint működik az erőmű. Pedig szigorú szabályokról van szó, melyek annál komolyabbak, minthogy politikusokra bíznák – fogalmazott Aszódi Attila.
A helyzet nem veszélytelen, mert bár egy-egy ágyúlövéstől a betonkupola megvédi a reaktorokat, de el lehet találni az erőműnek olyan részét is, amiből komplex üzemzavar keletkezne. Ami Zaporizzsjában zajlik, véresen komoly dolog Aszódi szavai szerint. Ettől függetlenül úgy véli, egyik félnek sem érdeke egy nukleáris baleset.
„A katonai dolgokhoz nem értek, nem tudom reálisan felmérni, hogy milyen forgatókönyvek valószerűek jelenleg. Attól tartok, a kialakítandó kompromisszum attól is függ, hogy az európai országok mit gondolnak és mit tesznek. Ezt pedig befolyásolja, hogy a háború rájuk milyen hatással van és lesz. A háború miatt az Európára és ezen belül Magyarországra nehezedő energetikai nyomást ugyanis teljes valójában még nem is érzékeljük. Mert egyelőre csak árprobléma van, az ellátási válsághelyzet az igazi arcát még meg sem mutatta.” – mondta Aszódi Attila arról, mi lehet az erőmű körüli történések következménye.
