Belga kutatók, a jövő táplálékait keresve bukkantak az ígéretes légylárvákra. A felhasználási kísérlet eredménye őket is meglepte: a rovarokból nyert zsiradékkal készült sütiket senki nem tudta megkülönböztetni az eredeti recept alapján készülőtől.
Arról nem szól a beszámoló, hogy mivel hizlalták felhasználás előtt a légylárvákat, de a végeredmény mégis döntő fontosságú lehet a jövő nagymamái számára. Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy a túlnépesedés miatti élelmiszerhiányt hogyan lehetne pótolni. Így kerültek képbe a rovarok, bogarak, hiszen az köztudomású, hogy fehérje és vitaminforrásként is számíthatunk rájuk. Ízlés kérdése, mondhatjuk még most, de a jövő generációinak meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy sáska és légyfarmokról kerül majd az asztalukra az ebéd vagy vacsora.
Most a Genti Egyetem kutatói jutottak közelebb az ízeltlábúakból kinyert tápanyagok felhasználásához. A klasszikus belga sütemény, a waffel receptjét dobták fel egy kis pikáns légylárva zsírral. Három módon elkészült édességgel kínálták a kísérletben résztvevőket. Az első a hagyományos receptúra alapján készült, a másodikba már egyharmad arányban kevertek a légyzsírból, a harmadiknál megszaladt a lárvazsíros bödönbe mártott kanál: ebben már fele-fele arányban szerepelt a múlt és a jövő zsiradéka. A waffeleken külsőleg szerencsére nem látszott a legyességnek semmilyen jele. És ami a legmeglepőbb, ízre sem tudtak különbséget tenni a kóstolók. Így a légylárvazsír felkerült az ígéretes pótkaják listájára.
