A szakember szerint az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. Ezek híján jelenleg az egymás közötti információcseréből tudnak tájékozódni.
Bár a szakemberek szerint kiemelt fontosságú lenne tudni, de még mindig nincs arról adat, hogy Magyarországon a koronavírussal megbetegedettek hány százaléka vette fel az oltást, ahogy azt sem tudni, hogy a kórházba, valamint a lélegeztetőgépre kerülők, illetve az elhunytak közül hányan vettek fel egy vagy kettő adag vakcinát. A Portfolio felkereste Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvost, aki elárulta, ők mit tapasztalnak a kórházban.
Zacher Gábor azt mondja, továbbra is értetlenül állnak azelőtt, miért nem ismerhetik meg az új koronavírusos betegek oltási adatait.
Az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni. Ezzel szerintem nem sértenénk semmilyen személyes adatot
– érvelt az oltási nyilvánosság mellett az orvos, aki szerint ezen adatok hiányában ő és kollégái is a sötétben tapogatóznak. Állítása szerint egyetlen orvos és a teljes egészségügyi szakma sem a beteg neveire, vagy lakcímükre lenne kíváncsi, hanem arra, hogy miként működnek az oltások.
Ennek híján jelenleg az egymás közötti információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ hetek óta ugyanazt ismételgeti, miszerint: „az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb.” Azt is megjegyzik, hogy a „koronavírus delta variánsa miatt több országban és hazánkban is újra emelkedik a fertőzöttek száma. A járvány mostani hullámában azonban nagy előny, hogy már van vakcina és a legtöbben fel is vették az oltást, amely a legerősebb védelmet jelenti a vírus ellen. A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb.”
Ám arra vonatkozóan sincs hivatalos magyarázat, hogy ez az 1 százalékos szám milyen adatok alapján jön ki. A Portfolio szerint az angolszász tanulmányok alapján egyébként 13-14-szeres különbség van halálozásban az oltottak és a nem oltottak között, vagyis aki semmilyen oltást nem kapott, súlyos koronavírus-fertőzés és gyengébb immunrendszer esetén 13-14-szer nagyobb eséllyel hal meg a betegségben, ahhoz képest, mint, aki valamilyen vakcinát felvett.
„A delta variáns reprodukciós rátája már 6-os, egy átlagos vírusé 1-es. A lappangási ideje is nagyon lerövidült a korábbi variánsokhoz képest” – mondta el újabb tapasztalatait a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos, aki szerint jelenleg nincs alternatívája az oltásnak a koronavírus elleni küzdelemben. Arról pedig jelenleg nincs tudomása az orvosoknak, hogy valaki 3 vakcina adag után kórházba került volna.
Bár 100 százalékos védelem nincs, de nagyon-nagyon visszaesik annak a valószínűsége, hogy valaki beteg lesz, ha háromszor beoltották – érvelt újra az oltások mellett Zacher Gábor.
A szem- és kötőhártya-gyulladás az egyik legújabb jele annak, ha valaki a koronavírus deltavariánsával fertőződött meg. Ennél frissebb szimptómát a már ismert tüneteken kívül nem tudnak az orvosok. Zacher Gábor is azt mondta, hogy legalább a tömegközlekedésben, az üzletekben, az irodákban és más nyilvános zárt terekben visszahozná a kötelező maszkviselést, hogy lassuljon a járvány terjedési sebessége.
