A szuperprémium és prémium sörök aránya a belföldi eladásokban tovább nőtt, elérve a 31 százalékot, a középkategória továbbra is 55 százalékot képviselt, míg az alsó kategóriás termékek részaránya tovább csökkent.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) közleménye szerint tavaly 10 százalékkal csökkent a hazai sörfogyasztás, a 2022-es 6,006 millió hektoliterről 5,4 millió hektoliterre. Az adatok mögött az import jelentős visszaesése és a hazai termékek arányának növekedése állt.
Kántor Sándor, a Sörszövetség igazgatója elmondta, az öt legjelentősebb sörgyártó cég (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) adatai alapján az import sörmennyiség 28 százalékkal csökkent, 886 ezer hektoliterről 640 ezer hektoliterre. Az export is visszaesett, 16 százalékkal 375 ezer hektoliterre.
A Sörszövetség igazgatója kiemelte, hogy a hazai gyártású sörök piaci részesedése nőtt. 2023-ban az öt legnagyobb magyar gyártó értékesítésében már 88 százalékot képviseltek a magyar sörök. A belföldi termelés 5,567 millió hektolitről 5,135 millió hektoliterre csökkent, a csökkenés ellenére azonban az öt legnagyobb gyártó költségvetési befizetései 1 százalékkal, 86,4 milliárd forintra emelkedtek.
A kategóriákra lebontva Kántor Sándor elmondta, hogy a szuperprémium és prémium sörök aránya a belföldi eladásokban tovább nőtt, elérve a 31 százalékot. A középkategória továbbra is 55 százalékot képviselt, míg az alsó kategóriás termékek részaránya tovább csökkent. Az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörök piacbővülése megállt, tavalyi forgalmuk a teljes eladás közel 7 százalékát tette ki.
A HORECA szektorban (szállodák, éttermek, kávéházak) eladott hordós sörök mennyisége 9 százalékkal csökkent, míg a kiskereskedelemben az aludobozos termékek voltak a legnépszerűbbek, bár forgalmuk hasonló mértékben csökkent. A PET-palackos sörök kereslete nőtt 4 százalékkal, míg az egyutas, nem újratölthető üveges sörök forgalma 5 százalékkal csökkent.