A 821 legfenyegetőbb bűnözői hálózat tagjai között 112 nemzetiség képviselteti magát, a hálózatok 68 százaléka többnemzetiségű tagokból áll.
Jelenleg összesen 821 bűnszövetkezet fenyegeti az Európai Unió biztonságát, ezek együttesen mintegy 25 ezer tagot számlálnak – emeli ki az unió rendőri együttműködési szervezetének (Europol) pénteken közzétett jelentése.
A hágai székhelyű testület egész Európára kiterjedő jelentése a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnszövetkezetek jellemzőit vizsgálja, a bűnözői szereplőkre összpontosítva. A tanulmány a hálózatokat hatékonyságuk, rugalmasságuk, irányítási jellemzőik, kiterjedtségük és romboló hatásuk szerint kategorizálja.
Az Europol szerint a biztonságra a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözőhálózatok figyelemre méltó rugalmasságot mutatnak, hogy bűnözői üzelmeiket a lehetőségekhez és kihívásokhoz igazítsák. Képesek például a legális üzleti struktúrákba történő széles körű beszivárgásra, a legveszélyesebb bűnszövetkezetek 86 százaléka használ legális üzleti struktúrákat, túlnyomó többségük az EU-ban.
Ugyancsak fontos szempont a tanulmány szerint, hogy ezek a bűnbandák határok nélküli bűnügyi műveleteket folytatnak. Tevékenységük a világ számos országát érinti, és összetételük nemzetközi. A 821 legfenyegetőbb bűnözői hálózat tagjai között 112 nemzetiség képviselteti magát, a hálózatok 68 százaléka többnemzetiségű tagokból áll.
A közbiztonságra legnagyobb kockázatot jelentő bűnszövetkezetek erős ellenőrzést és összpontosítást gyakorolnak bűnügyi műveleteik felett. A legveszélyesebb bűnözőhálózatok 82 százalékának vezetése vagy a fő tevékenységi országban, vagy a bandafőnökök származási országában van.
Az Europol felhívta a figyelmet, hogy ezen hálózatok által elkövetett bűncselekmények jelentős károkat okoznak az EU belső biztonságára, jogállamiságára és gazdaságára nézve. A legveszélyesebb bűnszövetkezetek fele fő bűnügyi tevékenységként kábítószerkereskedelemmel foglalkozik. A hálózatok több mint 70 százaléka korrupcióval él a bűnözés elősegítése és a bűnüldözési vagy igazságügyi eljárások akadályozása érdekében. A szervezetek 68 százaléka alkalmazza az erőszakot és a megfélemlítést működési módjának szerves részeként – emeli ki a jelentés.
