Szabó Győző még mindig nem tudta feldolgozni barátja, Gesztesi Károly halálát.

Szabó Győző a Világtalálkozó című rádióműsorban mesélt arról, hogy még mindig mennyire érzékenyen érinti barátja-kollégája halála.

„Ő egy nagyon furcsa örvénybe került be. Többek között ő is olyan volt, aki olyan örvénybe csúszott bele mind hazugság, mind egyéb örvénybe, akit egyetlen egy ember hívott fel, és az én voltam. Figyelmeztettem a veszélyekre és mindenre. Akkor elhajtott az anyámba. Aztán megköszönte, hogy így elbeszélgettünk. Ugyanígy felhívtam anno Fenyő Ivánt, hogy hova ez az ámokfutás, ami után most picit át is ugrott a lónak a túloldalára. Én elmondom kollegának is. Elmentem egy könyvesboltba egy karácsonykor könyvet venni, és megláttam a könyvét, majd elkezdtem lapozgatni. Álltam a Libriben vagy ahol voltam, és elbőgtem magam ott a boltban. Nem igen értették, hogy mi lehet. Lapoztam a könyvet, ott volt egy közös fotónk, az volt aláírva, hogy engem tekint az egyik legjobb barátjának. Ezt éreztem és tudtam, de kimondva ez sohasem volt” – írta a 24.hu.