Pár nap múlva lesz négy éve, hogy a legendás zenész meghalt. Özvegye, Keszthelyi Gyöngyvér a sírját szépítgeti.
„Én mindenféle évfordulótól függetlenül rendszeresen járok ki a temetőbe, ez most is így lesz. A megszokottnál is jobban rendbe teszem, előkészítem a sírt, ha valaki meglátogatná, szépnek lássa. Mi mindenen át szerettük egymást. Engem ez vigasztal – mondja a Borsnak a bohém zenész özvegye –, mert tőle tanultam meg a feltétlen szeretetet, ami nem birtokló, nem önző vagy öncélú, hanem elfogadó és szabad. Ő nem csupán máshogy gondolkodott, hanem meg is mutatta, hogyan érdemes élni. Az ő léte volt a példa, amit követni érdemes.”
