Újabb és újabb fenyegető jeleit találják a tudósok a közelgő klímakatasztrófának. Magyarországon egyes térségeiben csaknem kétszer annyi halálos áldozatot szedhet az időjárás a következő 30 évben.
Az egyik legsúlyosabb jelét vette észre a közelgő klímakatasztrófának egy fiatal német kutató, Niklas Boers. Azt állítja, hogy bizonyítékot talált arra, hogy a jelenlegi emberi berendezkedésnek stabil időjárást biztosító Golf-áramlat összeomolhat.
Ha ez így van, akkor az eddig ismert időjárásnak a vártnál viharosabb búcsút inthetünk az északi földtekén, de a világ más részein is. Európa egyes tájain erős lehűlést és rendszeres, pusztító viharokat jelentene. A Golf-áramlat leállása a Föld csapadékrendszerét is teljesen megbolygatná, amelyre több milliárd ember élelmezése is épül.
Valójában az óceáni áramlatok olyan bonyolult rendszert képeznek, hogy számtalan egyéb kellemetlen, de megjósolhatatlan következménye is lenne ennek a katasztrófának.
– Az áramlat összeomlásának jelei már jól láthatóak, pedig egyáltalán nem számítottam rá. Nagyon meg is ijedtem – mondta a Guardiannak Niklas Boers.
Az északi jégtakaró olvadása miatt a Golf-áramlat már annyira lelassult, amilyenre a kutatók szerint legalább 1600 éve nem volt példa. Azt megjósolni sem lehet, hogy a katasztrófával fenyegető folyamat végül egy-két évtized, vagy csak egy évszázad alatt tetőzik be. Annyi azonban világos, hogy a világban zajló folyamatok hatása a Magyarországon élő emberek életét is gyökeresen meg fogja változtatni.
A magyar szakemberek riasztó várakozásait az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia foglalja össze. Ezek azok a konzervatív becslések, amik az eddig előrejelezhető változásokat foglalják össze. Nem egy szívderítő olvasmány.
Mint a felvezetésben írták, 1981 óta országos átlagban már 2 fokkal melegebbek a nyarak Magyarországon. Az évi hőhullámos napok száma egyes területeken 16-tal több, mint azelőtt, a fagyos napok száma viszont országos átlagban 17-tel csökkent. Bár a csapadék mennyisége nem változott jelentősen, mégis egyre nagyobb probléma az aszály: az eső ugyanis hirtelen zúdul le, gyakran áradásokat okozva.
A kormányzati anyagban szereplő előrejelzések szerint ez még mindig csak a kezdet. Mire a most iskolába járó gyermekeink nyugdíjasok lesznek, az éves átlaghőmérséklet további 3,5 fokkal növekszik. Ha most elviselhetetlenül forrónak találjuk a nyarat, hűsítsük magunkat a gondolattal, hogy ennél hidegebb már nem lesz, sőt, 2070-re akár négy fokkal is növekedhet a nyári átlaghőmérséklet.
– A következő évtizedekben várhatóan 3,6-10 nappal, míg a távolabbi jövőre 14-20 nappal növekszik a hőhullámos napok átlagos évi száma. A legnagyobb mértékű melegedéssel az ország keleti és déli területein kell számolnunk – áll a jelentésben.
Az előrejelzések szerint a tél két hónapra zsugorodik (41-64 fagyos nap), a nyár csaknem kétszer olyan hosszú lesz, mint a rendszerváltás környékén (107-120 nyári nap), a hőhullámos napok száma pedig évente 18-23 lesz majd: ez a 6-7-szerese annak, amit a nyolcvanas években el kellett viselnünk.
Mindennek már az előttünk álló 30 évben is brutális hatásai lesznek. A kormányzati becslések szerint az éves átlagos többlethalálozás – kistérségtől függően – 107-182 százalékkal emelkedik meg a következő évtizedekben, amely kb. 2-2,8- szoros növekedést jelent. Igen, a megváltozott éghajlat csaknem háromszor annyi halálos áldozatot is szedhet.
– Különösen veszélyeztetettnek minősülnek a csecsemők, a kisgyermekek és a 65 évnél idősebbek, a fogyatékkal élők, krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők – állapítja meg a jelentés, hozzátéve: a hőhullámok által előidézett egészségügyi kockázatok elsősorban a városokban lesznek a legnagyobb mértékűek.
A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbnek az Alföld déli és keleti része, valamint az Északi-középhegység és környéke minősül, míg a legkisebb változásra a Kisalföldön és a tőle délebbre lévő területeken kell számítani.
– Az átlaghőmérséklet növekedésének hatására vírusok, baktériumok, kórokozók és azok hordozóinak elterjedése, aktivitási időszakuk meghosszabbodása (például szúnyogok, rágcsálók által terjesztett vírusok, szalmonella), valamint új allergén növények megjelenése prognosztizálható – jósolták.
A Greenpeace előrejelzése szerint az egész életmódunk veszélybe kerülhet.
– Magyarországot az átlagosnál is jobban fogják érinteni az extrém időjárási jelenségek. Pár évtizeden belül az Alföld egy száraz, sztyeppés területre fog leginkább hasonlítani – mondta korábban a Blikknek Nyitray Dániel, a Greenpeace klímakampány felelőse.
A környezetvédelmi szervezet által publikált cikk szerint eltűnnek a fenyőerdők tűnnek el, ahogyan a bükköseink, és a gyertyános tölgyeseink is. „Az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei. Nemhogy kukoricát és egyéb táplálékainkat jelentő növényeket nem fogunk tudni termelni, de még a legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban” – írták. Szerintük az is kétségessé válik, hogy a magyar lakosság számára elegendő élelmiszert meg tudjuk-e majd termelni az országterületén.
Az éghajlat-változás hatására megjelennek Magyarországon a Dengue-lázat, a maláriát, a nyugat-nílusi vírust terjesztő szúnyogok is. Ezek nem csak az emberre veszélyesek, de a honi állatállományt is megtizedelhetik.
– A nyugat-nílusi láz például majdnem kipusztította a hazai héjaállományt – hívta fel a figyelmet a Greenpeace.
Indirekt/Blikk
